Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Valter Ilona: A Becsehely-polai r.k. templom

tagolják (427 — 428. kép). A téglaépítészet (Deáki, Boldva) gyakran használ lizénákat díszítésre, így ezek más környékbeli román kori templomokon is előfordulnak. Egyszerűbb lizénák tagolják a csatári templom szentélyét (429. kép). A bagodvitenyéd— szentpáli templom, a nagytótlaki (Selo, Jugoszlávia), a kallósdi kerek templomokat is lizénák díszítik kívülről. Mindhárom kerektemplom a XIII. században épült. A távolabbi Vas megyei Magyarszecsőd szintén Mindenszentek tiszteletére szentelt templomának hajóját és félköríves szentélyét lábazatig lefutó, felül csúcsban végződő lizénák díszítik (430. kép). A Szecsőd nevű földet 1205-ben adományozza II. Endre Chumuk fia Istvánnak, s itt négy falu alakult: FJgyházasszccsőd, Németszecsőd, Molnaszeesőd és Terestyén.

3

' A polai templom más román kori részletformáinak analógiáit is megtaláljuk a zalai—vasi román kori anyagban. A polai hajó szentélv fölötti keleti oromfalának ívsoros párkányához hasonló ívsor díszíti a Dobronyhegy határában levő Szent Ilona-kápolna tornyának nyugati részét (431. kép). Ugyancsak ilyen ívsoros párkányt találunk a Vas megyei meszleni r. k. templom északi oldalán is (432. kép). E templom is a XIII. században épült. A polai ívsoros párkányhoz mégis talán a legjobban hasonlít a fentebb említett magyarszecsőd i r. k. templom keleti oromfalának díszítése. A polai szentély és hajó csúcsíves ülőfülkéihez hasonlót találunk a szintén XIII. században épült zalamindszenti templomban (433. kép), a kallósdi és a vitenyédszentpáli kerektemplomban. Félköríves ülőfülkéket Nagytótlakon (Selo) és Oriszentpéteren találunk. Az anakSgiaként felsorolt román kori templomok építési idejét megvizsgálva azt látjuk, hogy ezek a zalai—vasi román templomok jórészt a XIII. században, mégpedig a. század második felében épültek. Ez az egyidejűség nem lehet véletlen, azonban okát egyelőre pontosan nem állapíthatjuk meg. Nem tudjuk pontosan, hogy ezek a falvak mikor települtek. A terület nagy része a határőrvidékhez tartozott, a gyepűvonalban levő falvak határőrfalvak voltak. Ezt láttuk előbb Bekcsény (Becsehely) esetében is. Hogy ezekben a falvakban az említett templomok voltak-e az elsők, s nem előzték-e meg őket esetleg talán a tatárjárás során leégett fatemplomok, azt nem tudjuk. Ebben az esetben is azonban jelentősnek kell tartanunk azt, hogy a fatemplomok helyére drágább téglatemplomokat emeltek. Amennyiben viszont ezek az első templomok itt, akkor a lakosság növekedésével (a tatárjárás utáni pusztulás ellenére), mindenképpen pedig gazdasági emelkedésével kell magyaráznunk építésüket. A terület nagyrésze kezdetben királyi birtok volt. A királyi várföldekből később, és éppen főleg a XIII. században, hatalmas területeket adományoztak el. melyeket az élj birtokosok népesítettek be.

3(i A kérdést csak hosszabb, nagyon alapos levéltári és régészeti kutatással lehetne eldönteni. 428. kép. A búcsúszentlászlói ferences templom román kori részének déli oldala Visszatérve a polai templom további építési korszakaira, azt látjuk, hogy e templom a török idők után. 1698-ban középkori nagyságában állott. Csak a XVIII. században — a népesség nagyobb arányú növekedésével - vált szükségessé bővítése. A XVIII. század eleji Canoniea Visitatiók nem említik, hogy a templomon átépítés történt volna. Csak az 1811-es jegyzékből tudjuk meg azt, hogy 1790 körül a templomot átépítették. A falkutatás eredményeivel összevetve ezt az adatot, nagyon későinek tartjuk a templom első bővítésére. 429. kép. A csatári r. k. templom szentélye