Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Valter Ilona: A Becsehely-polai r.k. templom

HilIC] Döngölt sárga agyag Román Ng-i fal helye V///Ä Habarcsos réteg ILLLUI Bolygatott sárga agyag, tégladarabokkal Teglatörmelékes, habarcsos réteg Q »

M gi| Habarcsos,téglatörm. sárga agyag 1 ESI Kavicsos,téglatörm. habarcsos i csontokkal 424. kép. A/. I. sz. kutatóárok északi mefcszetfala a két kiszedett fal nyomával Rómer Flóris után művészettörténeti irodalmunk Forster Ovula rövid leírásán kívül nem foglalkozott e kis templommal.

31 1966 nyarán a becsehelyi plébánia az Országos Műemléki Felügyelőség pénzügyi hozzájárulásával tataroztatni kívánta a meglehetősen elhanyagolt állapotban levő templomot. Ekkor alkalmunk nyílott egy rövid kutatásra, mely tisztázta a templom építési korszakait. Mint a bevezetőben már említettük, a templom a falu közepén, egy dombon áll, házaktól körülépítve, fenyőfákkal körülvéve. Körülötte ma már nem használt temető van. Kis, félköríves szentélyét kívül tíz keskeny lizéna díszíti. A lizénák között kis román kori ablak nyílik a szentélv keleti oldalán. Hajójának keleti oromfalát a szentély fölött ívsoros párkány díszíti. A hajó északi oldalát is lizénák díszítik, sűrűn egymás mellett (419. kép). Déli hajófala elé nem túlságosan esztétikus sekrestyét építettek 1965-ben, mely üvegfalú nyaktag gal kapcsolódik a déli falhoz, ott, ahol erősen bemeszelt déli román kori kapuja van (420. kép). Déli falán két nagy négyszögletes újkori ablak nyílik. Nyújtott négyszögű hajója nyugati végében homlokzatba simuló kis torony emelkedik (421. kép). Belsejében, a déli hajófáiban, a déli ajtó mellett, és a szentély déli falában két-két csúcsíves ülőfülkét találhatunk. A hajót a szentélytől esúcsíves diadalív választja el (422. kép). kSzetitélye boltozott, ligy látszik, az eredeti román kori boltozat megmaradt. Hajója négyboltszakaszos, barokk korban fedett. Nyugati végében téglából vagy kőből épült karzat van. A templomról kívülről is leolvasható volt, hogy több korszakban épült. Kis, román kori szentélyéhez viszonyítva hajója túlságosan hosszú, aránytalan. A temj)I()mhajó északi oldalán a lizénák kb. középtájig sűrűn követik egymást. Feltehetően az ötödik lizéna nyugati sarkáig terjedt a román kori hajó majd a hatodik, nagyobb távolságra levő lizéna egy újabb periódus (talán gótikus) nyugati végét jelzi. Ilyen megfigyelések után kezdtük el a kutatást. A templom belsejében nyitottunk egy kutatóárkot, a nyugati részen (1. sz. kutatóárok, 423. kép). A cementlap-burkolat felszedése után 15 cm-es döngölt agyagréteg alatt megtaláltuk a középkori padlószintet, mintegy 5 cm-es habarcs-csík formájában. A helybeliek szerint kb. 15 éve töltötték fel a templom belsejét, és rakták le a cementlapokat az addig 15 cm-rel lejjebb levő felszedett téglapadló helyébe. K kutatóárokban két kiszedett fal nyoma mutatkozott: az egyik az árok keleti végében, 1,20 m széles, a másik ettől 1,80 m-rel nyugatra, 80 cm-es sávban (424. kép). A falkutatást előszóra templom külső falán végeztük el. Az l.sz. kutatóárokban megtalált falnyomok vonalában vertük le kint a vakolatot, hogy falelválásokkal is megállapítsuk az egyes periódusok szétválasztását. A szélesebbik fal nyugati széle pontosan egyvonalban van az északi oldal ötödik lizénájának nyugati szélével. Ez tehát a román templom elbontott nyugati fala. Itt leverve a vakolatot, élesen jelentkezett a falelválás. Az itt ásott kis árokban (2. sz. kutatóárok) alapozásban is jelentkezett a két fal elválása. Ezt a falat véve román nyugati falnak, egy jó arányú kis románkori templomot kapunk (lásd 425. kép). A belső keskenyebb falnyom nyugati széle az északi hajófal hatodik lizénájával esik egybe. A vakolat leverése után élesen jelentkezett a falelválás, s az alapozásban is ugyanezt találtuk (3. sz. kutatóárok). A déli oldalon is megtaláltuk ugyanezt a két falelválást, itt elfalazott román kori ablakok után is kutattunk. Az újonnan épített sekrestye fölött találtunk is egy elfalazott ablakot. ÍSzegmentíves, keskeny korabarokk ablak került itt elő, mely szürkéskék, 17 cm széles festett csíkkal van keretezve. Teljes egészében kibontottuk ezt az ablakot, belül is. A szentély melletti nagy négyszögű ablak nyugati felén egy másik, elbontott ablak nyomait találtuk, mely ugyanolyan volt, mint a már feltárt keskeny szegmentíves ablak. Ennek meglevő nyugati részén is nyomon követhető a szürkéskék festés. Ezt az ablakot is szerettük volna kiegészítve helyreállítani (belül is megtaláltuk ui. a nyugati káváját), azonban belül pontosan ott van a barokk boltozat egyik hevedere, s emiatt itt nem lehet kibontani a falat. Ezek a korabarokk ablakok feltehetően a román kori kis ablakok helyébe készülhettek. A két ablak között ma egy lizéna látható, pontosan a bélletes kapu fölött. Ez itt értelmetlennek