Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Levárdy Ferenc: A litéri román kapuzat

0 5ÖI (XIII.sz.) 3(50. kép. A templom alaprajza falusi templom kapuzatán pedig a francia kapuzatok redukciójaként két apostol között. A bal oldali apostol id. Szent Jakab, akit az 1582-es oklevél adatszolgáltatása szerint a templom titulárisának kell tekintenünk. A másik apostolban feltevésszerűen megkockáztathatjuk talán Pétert kell keresnünk, az apostoli kollégium reprezentánsát. Visszatérve kiinduló tézisünkhöz: a kapuzat építészeti program, amelyen az egész épület koncepciója tükröződik. Alaposabban megvizsgálva a kapuzat felépítését és részletméreteit, megállapíthatjuk, bogy szerkesztése a triangulatéira szerint történt, az építő lábmértéke pedig 33,3 cm lehetett. Az 1 783-as Canoniea Visitatio adatközlése szerint a templom szélessége 3 bécsi öl és 1 láb, azaz 6,01 m, belső hossza 13,50 m. A templom belső szélessége az építő lábmértéke szerint 3 öl (5,004 m), ez tökéletesen egyezik az 1862-ben átépített templom mai szélességével. A falazat tüzetes vizs~ gálatára nem volt módunk, a megkutatott, kb. 1 m

2-es felület azonban középkorinak mutatta a templom déli falát. Az alaprajzba berajzolva az egyenlő oldalú háromszöget, magassága (5,19 m) kijelölte a kapuzat tengelyét. Csupán feltevésszerűén megkíséreltük két háromszög berajzolásával a hajó hosszának, illetve a kétlépcsős diadalív helyének, a szerkesztési vonalak és az 1783-as hosszméret összemetsződéséből pedig a szentély záróvonalának meghatározását. Egyenes záródást feltételeztünk, a XIII. század második felében falusi templomaink viszonylatában ez az uralkodó forma

3

'

2 (360. kép). Mindez csak elméleti feltevés: egy aránylag szűk területre korlátozott ásatás, illetve falkutatás eldöntheti, hogy az építészeti programként értelmezett kapuzat szerkesztési módszeréből és méreteiből jogosan következtethetünk -e a jeleideg még ismeretlen egészre. Levárdy Ferenc JEGYZETEK k iai Ii .-i - Róka: i. 1. 1407-es .1 tanulmányt 1V68 augusztusában mitant le közlés A kapuzat helyreállítása azóta elkészült. 1 Eredetije a Veszprémi Káptalani lvt.-ban Fejér: Cl). J. 448 — 458. I I ; VI/2. 350 359. 1 I. Vitae . . . praesulum 25- 36. I L. HO. IV. Szentpétery hamisnak mondja az 1350-es és átiratban is fennmaradt oklevelet, ujabban Kumorovitz (Veszprémi regeszták. Bp., 1958.) foglalkozott vele. Tartalmi vonatkozásaiban elfogadható hamisítványnak mondja. A Literre vonatkozó szövegrész: ,,In villa (Lynther) habet eeelesia quatuor Jobagiones magistrales, qui tenent ten-am et siluam eommuniter." - Fejér: CD. IX/7. k. (>.">2. I. Az adatra Koppány Tibor hívta fel a figyelmemet. 3 Szentpétery : I/I. 1447. sz. 1 l

T

o. II. 2502. sz. "'Zsigmond kori OL, I. 3519. 0 Dorn gai: Bakony 200. 1.; I lu megye helytörténeti lexikona. Bp 7 Veszprémi káptalani házi lt.: Kovacsics : Veszprém , L964. 245. 1. Liter 7. s Idem habetur templum lapideum unius turris deserI um, divo Jaeobo apostolo dicatum, cui a plaga orientali fűit curia parochialis, quae mine in terras arabiles conversa est. OL: U et C fasc. ö. uro. 35. 9 Kováts J. István: Magvar református templomok. Bp., 1942. I. 117. 1. 10 Pfeiffer János kanonok úr szíves közlése. 11 Kur,

ils-: i. h. Rözványiné Tombor Ilona szíves közlése. '- fié kr fi Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai. Bp., 1907.' 7.", - 76. 1 1. 13 Magyarország Műemlékei II. 1007. Genthon István : Magyarország művészeti emlékei I. Bp., 1959. 186. 1. 14 Dercsényi Dezső: Műemlékvédelmünk újabb tudományos eredményeiről. Műemlékvédelem 9 ( 19(5ö) 132. 1. 10 Dehio, G. — Bezold, (!.: Die kirchliche Baukunst des Abendlandes. Stuttgart, 1892. (597-704. II. Hamann Me Lean, lt.: Les origines des portails et façades sculptés gothiques. Cahiers de civilisation Médiévale II