Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Levárdy Ferenc: A litéri román kapuzat

A már említett oszlop-szobor apostolt ábrázol (346. kép). Bal kezében könyvet, jobbjában botot tart: az attribútumok félreérthetetlenül id. Szent Jakab apostolra utalnak. A viszonylag épen megmaradt ruházat megmunkálása, a ruharedők elrendezése erősen másodrendű mesterre vall. Az anyaggal való gazdálkodás is eléggé esetleges. A kőtömb magassági mérete miatt a figurát nem sikerült teljes mértékben kibontania, a gloriola így befejezetlen, csonka maradt [345. kép: c); 347. kép]. Az ábrázolás a XII. század folyamán, a kereszteshadak mozgása, s a nyugattal való intenzív kapcsolataink nyomán kibontakozó compostellai zarándoklatok következményeként vehette programjába a zarándokok védőszentjének megjelenítését. Az ikonográfiái összefüggések a Musée Toulouse Saint Etienne káptalanterméhez és az oviedoi Camara sánta oszlopszobraihoz, a salamancai Ciudad Rodrigo botos Szent Jakabjához kapcsolják a lényegesen szerényebb művészi színvonalú literi kapuszobrot. Hazai vonatkozásban a szobor stíluselemei alapján a székesfehérvári kőtár prófétaszobrához kapcsolódik. A székesfehérvári prófétát Kozák Eva, a vértesszentkereszti ásatások régésze és a helyreállítást tervező Sedlmayr János az ásatás sorár előkerült prófétaszobor párdarabjának, illetve a vértesszentkereszti oszlopszobros kapuzat tartozékának tartja. A székesfehérvári szobor erőteljes plasztikája, a ruharedők korrekt és gazdaságos elrendezése lényegesen magasabb művészi színvonalat reprezentál, az alább elemzendő díszítőelemek rokonsága miatt mégis Vértesszentkereszthez, illetve az ott dolgozó kőszobrászok köréhez kapcsolnám a literi mestert. Felvetődik a kérdés: tekinthetjük-e egy kéz munkájának a literi kapuzat ornamentális és figurális részleteit ? Jakab apostolnak a jobb válláról leomló köpenyét gyémántszemes díszítésű clavis szegélyezi. Ugyanezt a motívumot csaknem valamennyi 344/a. kép. A literi kapuzat felmérése