Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Kriszt György: Történeti városaink rekonstrukciós problémái Pécsett és Győrben

320. kép. Győri látkép (MTI—Járai Rudolf felvétele) dzsámijának helyreállítása hazánk legépebben maradt török műemlékét helyezte vissza eredeti állapotába, és az épület a helyi idegenforgalom egyik látványossága lett. A Káptalan u. 2. sz. ház jellegtelen eklektikus homlokzata alatt a műemléki kutatás a város egyik legrégebbi lakóházát fedezte fel, értékes középkori és reneszánsz maradványokkal. A helyreállított épületbe a pécsi múzeum egyik részlege került. Kikészült a Székesegyház nagymérvű külsőbelső felújítása, a Püspöki Palotatatarozásais,ésa Káptalani Levéltár most folyó helyreállításának befejezte után a Dóm tér — hazánk egyik legszebb tere — ismét teljes szépségében fogadhatja látogatóit (325- 320. kép). A középkori belsővár • amely magában foglalja a Dóm tér jelentős épületegyüttesét is — szintén megújulás előtt áll. Nagyreszt meglevő hármas falgyűrűjének kiszabadítása, helyreállítása 1967-ben megkezdődött. A Barbakánt körülvevő és eltakaró értéktelen, rossz állagú házak lebontása megtörtént (327. kép). Az elmúlt évtizedben megszaporodtak a régészeti feltárások. Legjelentősebb eredményük a Geisler Eta utcai ókeresztény sírépítmények feltárása és bemutatása volt, amelyek új adalékokat nyújtottak a római kori település történetének és továbbélésének megismeréséhez. A belső területről a villamos, a Széchenyi térről a túlzsúfolt autóbuszforgalom kihelyezése, a Kossuth Lajos utca gyalogos útvonallá alakítása szintén szeretetteljes megóvása a régi értékeknek és előremutató, bátor kezdeményezés is egyúttal. A vázlatosan felsorolt nagy értékű tevékenység tanúsítja, hogy a védett terület megóvásának, rekonstrukciójának szükségességét Pécsett is fokozatos, kezdetben bizonytalanul induló felismerés tette köztudottá. Győr városának mai területe — a Rába és a Duna jobb partján emelkedő dombsor — szintén már az őskorban lakott hely volt. Az első szervezett települést e helyen feltehetően az i. e. V. században alapították. Győr őse, a kelta Arrabona a rómaiak megjelenésével jelentős kereskedővárossá fejlődött. A mai belváros területén volt a római katonaváros, ettől délre és keletre terült el a polgárváros. A római birodalom fokozatos hanyatlása után germán, avar, majd szláv törzsek lakták folyamatosan területét. A honfoglaló magyarság kihasználva a hely földrajzi, kereskedelmi és