Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Erdei Ferenc: A szigligeti vár helyreállítása

pusztult falsíkokat — különösen a lényegesebb földtámasztásra szolgáló falaknál visszafalaz­tuk, helyenként a tereprendezés mértékének meg­felelően a falat felmagasítottuk. Az udvar terep­rendezése során előkerült nyílásmaradványokat tégla-bedolgozással „kiemeltük", egyben érzékel­tetve a kiegészítés, illetve rekonstrukció ,,új" voltát is. így készült — többek között - az udvar déli zárófalában előkerült román kori tölcsér­bélletes ablak kiegészítése (átboltozása), ezzel szemben levő falra visszahelyezett gótikus keretkő töredékének megerősítése, illetve kifalazása, egy­két ajtónyílást jelölő kávakiegészítés, valamint a kapubejárat előtt előkerült két lőrés kijavítása és a kútkáva felmagasítása (316—317. kép). Az udvar tereprendezésével nem az eredeti szint visz­szaállítása, hanem a terület rendezése volt a cé­lunk. Ennek érdekében a meglevő értékes, szép fákat megtartottuk, csupán az elvadult bozótot irtottuk ki, hogy életet, teret adjunk a tereppel már összenőtt falaknak, az ezeket kiegészítő széprajzú fáknak (318. kép). Mindezt figyelembe vettük a feltárt udvari lépcső bemutatásánál és funkcióba állításánál is. Ez a lépcső eredetileg az udvar szintjéről a sziklagerincen levő palotaszárny megközelítésére éj)ült. Előkerült a lépcsőház falá­nak maradványa a bejárattal és az induló lépcső­fokok sziklába vésett fészkei. A jelenlegi szikla- és terepalakulatot megtartva vesszőből font terep­lépcsőt készítettünk — az eredeti nyomvonalon a sziklafelszín megközelítésére. A helyreállítás anyagi fedezetétől függetlenül bár ez is lényeges szempont volt ! — megkísérel­318. kép. A vár déli falmaradványa tük egy „különösebb" beavatkozást nem igénylő romterület „rendezését", konzerválását. Az ered­mény — néhány negatívum ellenére — várakozá­sunkat beigazolta. Mint érdekességre, arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a környezeti (élmény) adottságok sokszor meghatározóak lehetnek a munka, a megoldás végső kimenetelére. Itt a döntő szempont is ez volt, melyhez a részletmegoldások - pl. nyílás­kiegészítések - a kialakult műemléki elvek eddigi gyakorlatából csupán adaptációként tart­hatók számon. Erdei Ferenc JEGYZET A vár állagmegóvásának kiviteli munkáit 1965 — 66­ban az Országos Műemléki Felügyelőség székesfehérvári építésvezetősége végezte. Építésvezető Szántó István, főépítésvezető Marosi László, Miks Lajos, műszaki ellenőr Mezősi József, kerttervező: Orsi Károly. DIE RE ST A U R AT I ON SA R BE IT EN IN DER BURG SZIGLIGET Die Burgruine von Szigliget liegt an der schönsten Stelle des Balatons auf dem Rücken eines kegelförmigen Berges, von welchem sich ein prachtvoller Rundblick auf die Umgebung öffnet. Die im Laufe der Jahrhunderte stark verfallenen Mauerreste der Burg sichern dieser Szenerie ein schönes Vorgelände. Der am besten erhaltene Teil der Burg ist das Rondell. Von der Unterburg sind nur einige Mauerstümpfe, von der oberen sind die Ein­gangspartie sowie Mauerabschnitte der Westseite und im Südteil des Hofs erhalten. Das Ausmaß der Konservierung wurde unter Berücksichtigung des gemeinsamen Effekts der geringen Reste und der entstandenen »Naturland­schaft« festgelegt. Vor allem trachteten wir den Charakter des einstigen Burghofs wiederherzustellen, das von Busch­werk überwucherte, vernachlässigte Terrain zu regeln, doch unterließen wir die Wiederherstellung der ursprüng­lichen Niveaus. Die Konservierung der an der Oberfläche vorgefundenen sowie der im Laufe der Terrainregelung ausgegrabenen Mauern wurde fertiggestellt. Für die Ergänzung der Öffnungen benutzten wir als von den alten Oberflächen abstechendes Material Back­steine. Den Aufstieg vom Hofniveau zum höhergelegenen Felsengrat des Berggipfels wurde mit Hilfe von Terrain­stufen in der Spurlienie des einstigen Treppenhauses bewerkstelligt.

Next

/
Thumbnails
Contents