Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Kozák Károly: A szigligeti vár 1965-66. évi feltárása

298. kép. Leletek a ,,kút"-bó] ( 1 953) A IV. Bélától kapott szigligeti birtokon a bencések 1260—1262 között várat építettek. A rövid idő alatt felépített vár a begy keleti gerincén egykor álló, két végén tornyokkal erősített palota lehetett. Ezzel egyidőben épült, vagy rövid idővelkésőbb, a D-i toronyhoz csatlakozó „kápolna". Feltehető, hogy ez a megoldás - - néhány más példával együtt előzménye a középeurópai, XIV XV. századi szabálvos alaprajzú palotáknak.

25 Valószínűnek látszik, hogy a XIV. századközepe táján került sor a vár első jelentősebb bővítésére, amikor Szigliget végleg a Pok-nemzetség mórichidai ágának kezére került. Ekkor építhettek a kápolna köré a várfalat, amelyet E-felé jelentős mértékben meghosszabbítva, közepén toronnyal, ENy-i sarkán kaputoronnyal erősítve, belsőtornyos várrá alakítottak. Ennek a várnak már egy nagy udvara is volt, amelynek közepe táján - ha nem is ezzel a bővítéssel egy időben, de nem sokkal később - egy szépen faragott kövekkel bélelt, kút alakú vízgyűjtőt készítettek. Ebben a ,,kút"-ban elsősorban a „palota" és az E-i torony tetejéről lefutó vizet gyűjthettek össze. (Hasonló formájú és korú vízgyűjtőt tártunk fel a sümegi fellegvárban és a csobánci vár öregtornya közelében is van egy közel hasonló korú vízgyűjtő.)

26 Ebben az időben jelentek meg a gótikus formák a \árban. A kaputorony is ilyen lehetett, amelyre a barna színű, bazalttufából faragott, tükörnyílás 299. kép. Fazekak, bögrék és korsó a „kút"-ból (1953), XVII. sz.