Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Kozák Károly: A szigligeti vár 1965-66. évi feltárása

285. kép. Edénytöredékek (X—XIII. sz.) a felső vári )ól (1965) változott. Az építkezés befejezésének időpontját az 1540-es év körül határozhatjuk meg a naplóban jelzett évszámok és az azt követő események alapján. Török Bálint Buda elfoglalásakor (1541) török rabságba került. Imre deák szerenesésen megszabadult a török táborból. 1543-ban úrnője Szigliget várába hívatta, és rábeszélte, hogy vállalja el Pápa tiszttartóságát. A következő években kerülhetett vissza Szigliget a Lengyel-család birtokába. 1547-ben mái* Magyar Bálint — Lengyel Brigitta férje, s a kiskorú örökösök gyámja — a vár kapitánya, e vidék végvári küzdelmeinek, bajvívásainak egyik legkiemelkedőbb alakja. Leveleiből kirajzolódik előttünk a végváriak kemény, küzdelmes élete. Azt is megtudjuk egyik leveléből, hogy egy portyázó török csapat 1558 őszén megtámadta Szigligetet. A vár őrsége a falu népének segítségére sietett, de a túlerőben levő törökök elől áttörve azok gyűrűjét — vissza kellett vonulniuk a várba. Egy 1573. május 12-én írt levél tudósít Magyar Bálint haláláról. Ez után visszakerült a vár a Lengyel-család kezére.

1

'

2 Ebből az időből származik az első ábrázolás is a várról, amelyet G. Turco olasz hadmérnök készített 1569-ben (279., 280. kéj)). Jól érzékelhető ezen a kisebb, korábban épült belsővár (felsővár) a hegygerinc tetején, s alatta a külsővár (alsóvár), amelyet a XVI. század első felében építettek. A vár ekkor nem lehetett jó állapotban. Erre az itt említett rajzon kívül számtalan írásos adat is 286. kéj). Háromszög alakú kályhaszem (XV1T. sz.)