Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Kozák Éva: A nógrádsápi r.k. templom feltárása

ben ci másodlagosan elhelyezett gótikus keretkövek voltak , az északkeletebbre eső a felsősápi kapun, és az ettől délkeletre eső in situ barokk ajtókeretes alsósápi kapun. Ez még arra az időszakra utal, mikor nem egyesült ;i két falu. A hívők ma is ragaszkodnak a külön bejárathoz. A kerítőfalat négy helyen vágtuk át kutatóárokkal. Mind a két kapunál végeztünk kutatást. A kerítőfal szélessége 60 cm, az alapozás átlagban 120 cm. A gótikus bejáratnál a fal kiképzése erőteljesebb, mint a többi helyen, a középkorban itt volt a bejárat. A bejárat elé egy 160 X 175 cm-es nagyságú kis építményt építettek, mely a kerítőfal alapozásától 25 cm-rel lejjebb mutatkozott. Az építmény falmagassága 25 cm magasan maradt meg. A kis építmény fölött 65 cm-re nagyméretű köveket találtunk, melyek egy újkorban kialakított bejárati lépcső maradványai. Az erősen lekoptatott küszöbkő alatti szinten, a kerítőfal mellett, egy 1675-ből származó pénzt találtunk. Az építménynek a kerítőfaltól eltérő falszövete, valamint az, hogy a falhoz hozzáépült, arra utal, hogy a kerítőfalnál későbbi. Korát a pénz datálja. A nógrádsápi templommal foglalkozó irodalomban a kerítőfalról egyaránt azt írják, hogy lőréses. Ha jól megfigyeljük a falat, azt láthatjuk, hogy az erősen kiromlott nyílások aljától felfelé egyenletesen körben utólagos ráfalazás történt. A földfelszíntől felfelé 200 cm magasságig a középkori fal található, 70 cm a későbbi barokk kori ráfalazás. A kerítőfalban kialakított nyílások száma 14. Az előbbi megfigyeléseink alapján határozottan igazolt, hogy nem lőrésekről van szó, hanem XVITI. század végén kialakított kálvária-stációkról. Hasonló megoldást találhatunk a máriapócsi templom körüli kerítőfalnál.

32 Szentendrén az r. k. kálvária stációi kör alakú kerítőfalban helyezkednek el, íves fülkékben. Kora a XVIII. század második fele.

33 Az előzőkben említettük, hogy a templombelsőben és a cinteremfallal körbevett területen belüli temetkezésekkel erősen megbolygatták a területet. A középkortól a legújabb korig temetkeztek ide. A ina használatban levő temető a kerítőfalon kívül helyezkedik el, a keleti oldalon. A templom nyugati homlokzatának északi részénél (2. számú árok). 140 cm mélyen K-Ny-i tájolású csontvázat tártunk fel a sárga agyagos talajból. Melléklete nem volt. A csontváz csak derékig volt meg, attól lefelé a templom alapozásakor átvágták. A szentélynél is egy hasonló esetet figyelhettünk meg (1. számú árok). A csontváz K-Ny-i irányú tájolású, 130 cm mélységben került elő, csak deréktői lefelé maradt meg. Az említett temetkezések minden valószínűség szerint a templom építését megelőző időkből valók. A 2. számú kutatóárokban 135 cm mélyen egy női csontvázat találtunk. A csontváz K-Ny-i irányú tájolású, mellékletként a jobb karjánál egy kék gyöngyszemet találtunk. A körülötte levő cseréptöredékek XIII —XIV. századiak. Az épület körül több bolygatott csontvázmai-advány került elő, 26(5. kép. K — Ny-i irányéi régészeti metszet a templomról melyek középkori temetkezések. A templombelsőben az újkori sírokkal erősen megbolygatták a terepet, csak csonttöredékek jeleznek korábbi temetkezéseket. 21í)