Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gerőné Krámer Márta: Jung József pesti építőmester

előtérbe, amit megélhetése, illetve vállalkozó építőmesterré átformálódott élete megkívánt. Életpályáján bekövetkezett törés egybeesik építészeti stílusában bekövetkezett változással. Míg korai munkái a barokk stílushoz állnak közel, utóbbiak leegyszerűsödött formaképzésükkel és tömegükkel átmenetet jelentenek a klasszicizmus felé. Az előbbiekben azt mondtuk, hogy a most felszínre került tervei segítséget nyújtanak Jung József - a magyar építészet történetében elfoglalt - helyének meghatározásához. Tüzetes kutatásaink alapján úgy tűnik, hogy — szakirodalmunk eddigi általános véleményével szemben — Jung József életművét szerényebb művészi színvonalra kell helyeznünk. Bár Jung a XVIII. század utolsó harmadának egyik kiemelkedő építész alakja, aki néhány kiváló alkotást - az aszódi Podmaniczkykastély, a szügyi régi megyeháza, Jászberény: r. k. templom, Szirák: ev. templom, Budapest: görögkeleti templom — hagyott hátra, s aki valóban évtizedeken át kitartó szorgalommal dolgozott Pesten és egész Magyarországon, alkotásai nem egyformán művészi rangúak, mégis valamennyiről megállapítható, hogy jó mesterségbeli tudással és ízléssel készültek. Gerőné Krámer Márta 2ő2. kép. Budapest, Lipótváros rendezési terve (Schilson János). Országos Levéltár 253. kép. Budapest, saját háza a Híd utcában 254. kép. Budapest, saját háza a Híd utcában, a Kemnitzer-ház mellett