Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gerőné Krámer Márta: Jung József pesti építőmester

(lök párkai m val zárul. A homlokzat felől oldalról kis egykarú lépcső vezet fel a lekontyolt tetős padlástérbe, amelyet még fél szinttel bővített.

5A szakirodalom csaknem mindenhol említést tesz a pesti lövölde építéséről, mint -lung egyik jelentős alkotásáról. 1786-ban építette a hatvani kapu közelében, s ez már a harmadik céllövölde, ami a pesti polgároknak készült. Jelentősebb művészi kialakításáról nincs tudomásunk. A negyedik lövöldéhez Degen Jakab és Zambelli András készítette a tervrajzokat, akik Jung .József terepbeosztásának a felhasználásával alakították ki terveiket.

53 Eddig ismeretlen volt Jungnak Pest vármegye

1 fogházépülete számára készített terve (250. kép), amelyet feltehetően az iskola-pályázathoz hasonkSan, többen készítettek el.

01 Talherr József terve is fennmaradt, mindkettő 1780-ból származik. Meghatározott telekformára kellett a háromszintes börtönépületet tervezni, mely homlokzatilag rövidszárú L-alaprajzra épült zárt udvarral. A magas lekontyolt tetős épülethomlokzat, a célnak megfelelően, teljesen dísztelen kiképzésű. A XVIII. században meginduló nagyszabású építő tevékenységet a korábban elvégzett műszaki munkálatok tették lehetővé. A városrendezésitervet, a híd tervet és a csatornahálózat vizsgálatára vonatkozó munkákat Jung több-kevesebb sikerrel végezte, de hogy egyáltalán részt vett bennük, sokoldalú tevékenységét bizonyítja. Egyik korai munkája 1780-ban készült, amikor a vásártelek rendezésével kapcsolatban megbízzák telekfelosztási terv készítésével. A lipótvárosi telkek felosztásának rendezési tervét elvégzi (251. kép). Gr. Majláth József el is fogadja, Schilson János kamarai igazgató azonban nem.

55 Az Országos Levéltárban meglevő tervek jó és célszerű elgondolás alapján készültek, melyek közül Jung terve nem felelt meg Schilson nagyszabású város rendezési tervének és ez okozhatta, hogy Schilson nem értett vele egyet, olyannyira, hogy ő maga vállalkozott a tervezésre. A harmadik terv Schilson elgondolásához hasonló, szignálva azonban nincsen. Bár Schilson tervét (252. kéj)) túlszabályozottnak találjuk, egyet kell értenünk vele, mert ezzel a város fejlődésének gyors lehetőségét teremtette meg. A Helytartótanács Schilsonét fogadta el, mégis megvalósításuk soká elhúzódott.

56 Pest város utcáinak rendezési igényével együtt merült fel az út- és csatornahálózat felülvizsgálata is, amellyel Hülff Bálint 1798-ban a szépészeti biztost megbízta. A nagyszabású általános rendezési tervet Hild János készítette és munkáját a tanács is és a kamara is elfogadta, azonban a végrehajtásnál az újonnan alakított gazdasági bizottság két tagja, Hacker József és Jung József elvi jellegű ellenvetést tett. Szerintük állandó mérnök alkalmazása szükséges, ez azonban csak 1800-ban valósult meg.

57 Lehet, hogy Jung állás reményében tette (erre utal folyamodványában, ahol évi 200 241). kép. Budapest, terézvárosi plébánia terve. Országos Levéltár "247. kép. Budapest, Rókus-kórház terve. Országos I ipvéltár 20 7