Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota és vár maradványainak helyreállítása

1 75. kép. A nagyterem feltárás közben (1950 nyár. Foto: KÖZTI—Heltay) súlyát, amivel az eredeti vár e helyén rendelkezett, és ezzel a középkori vár a nézők előtt értelmesebben jelenhet meg. A rekonstrukció célja volt a rommaradványok védelme (!),& kaputorony értelmező bemutatása (2) , a városkép itt kívánt hangsúlyának megadása (3) , végül az első programnak megfelelő kapuőrség 176. kép. A falszoros mellvédjeinek rekonstrukcióját a hegyesvésős felület jelzi ( Garas i L, felv.) elhelyezése (áj. Miután a tervező a számos egykori változat között — amelyek a kaputornyot ábrázolják az említett Hallart-féle változatot tekintette legbiztosabb alapnak,

36 ennek alapján készítette a torony test rekonstrukcióját is. A farkasveremben talált eredeti ívdarabok — amelyeket még fel lehetett használni — is alátámasztották a rekonstrukció hitelességét. Mind a féltető, mind a toronytető kúpcserép-héjat kapott a nagy mennyiségben itt talált kúpcserép alapján, melyekből a visegrádi Mátyás-féle építkezéseknél is vastag törmelékrétegek maradtak, és ezt is az ő építkezésének idejére engedik datálni. A budai torony test kiegészítése egy mélyített horonnyal és tégla választóvonal jelzésével készült, és a homloksík falba rakott különleges vékony téglákkal, amilyeneket a kapu új boltozatánál is alkalmaztunk. A restaurálás történetéhez tartozik, hogy a kaputorony kiegészített felső testének homloksíkjaiba sokkal több vékony téglát szántunk, a „nagyobb kiegészítés, erősebb jelzés" általunk is vallott elve alapján. Ennek kivitele azonban a tervezésbe-kivitelbe egyformán sok közbeszóló vélemény miatt a munka során úgy módosult, hogy a kiegészítést jelző vékony téglák mennvisége minimálisra csökkent (175. kép). A budai középkori palota és a vár többi maradványainak helyreállítására is vonatkoztathatók azok a gondolatok, amelyeket itt, az első résznek - a toronynak — helyreállítása során ismertetünk. Ezért a műemlékvédelem eljárására, az itt alkalmazott módszerre, illetve ezek megértésére vonatkozó kis kitérőt az egész munka megértése szempontjából sem takaríthatunk meg. Mindenekelőtt rá kívánunk mutatni arra, hogy e művelet mennyire sokrétű. A műemlékvédelem korántsem egyetlen elv megvalósításából áll, mint azt némelyek gondolnák.

37 Mindenki, akinek érdemi része volt már egy műemlék helyreállításában, egyet fog velünk érteni abban, hogy sokszor még az egészen kis volumenű műemlékhelyreállításoknál is számos szempontot kell mérlegelni. Ezek között csak egyik, de nem egyetlen a „tudományos dokumentáció" követése, valamint a „lehetőleg nem kiegészíteni" elv. A budai középkori palota és vár sok századon át épült, bonyolult, számtalanszor átépített együttesének helyreállítása is bonyolultabb művelet volt, mintsem megengedte volna egyetlen, vagy csak egynéhány szempont kiemelését és maradéktalan keresztülvitelét.

38 Amit itt a toronnyal kapcsolatban állítunk, alapvetően fontos az egész kérdés helyes megközelítése szempontjából. Ezért is foglalkozunk ily részletesen mindjárt az együttes első tagjának tárgyalása során e kérdés megvilágításával. De csak így lesznek érthetők a helyreállítás számos különböző, nem egyszer látszólag ellentmondó szempontjai. Ilyen különleges szempont volt pl. Buda esetében, amit mérlegelni kellett, az a különleges szerep, amit a kaputorony a várban játszott, és a vár eredeti elrendezése megértésében a nézőknek jelent. A laikus előtt is azonnal érthető várberendezést