Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota és vár maradványainak helyreállítása

L71. kép, A déli lépcsőrendszer és „Kerti-lak" (Hauszmann, 1902. OMF Fényképtár) sokáig fennállt. Már az együttes helyreállítására készített első vázlattervünk során megállapítottuk, hogy az összes meglevő falak, restaurál haté) szintek az egész védelmi rendszer bemutatását lehetővé teszik. Itt ran ma is a közéjikori erőd, csak fel kell ismerni, ki kell hámozni takarójából, melybe a közöny és a hozzá nem értés burkolta.

1

' Bemutatásához javasoltuk a falakról lebontani az utólagos rátéteket, melyek a várat régi hatásától megfosztják, és eredeti alakjából kivetkőztetik. Javasoltuk a palota déli homlokzatának tengelyében levő teljes kerti lépcsőrendszer lebontását is, mely a régi vár védelmi rendszerének bemutatását lehetetlenné tette, és ugyanakkor mellvédjeivel együtt annyira megsérült, hogy visszaállítása rendkívül költségesnek látszott. A vár kiemelésével és helyreállításával esztétikai és történeti értéket óhajtottunk adni ilyenekben úgyis .szegény fővárosunknak. A falak — úgy véltük — rideg valóságukban, nagy tömegükben, cicoma nélkül is monumentálisan fognak hatni.

28 A helyreállítás terve számolt azzal, hogy a feltárt középkori palota 6 m magas homlokzati falait, a már kiásott kápolnát és termet és a még kiásandó István-tornyot, valamint az ekkor előbukkant boltozatos helyiségeket (17) azon a szinten mutathassa be, amelyen azok eredetileg állottak, vagyis a palotát övező középkori udvarok szintjén. A tekintélyes átlag 6 7 m magas — feltöltődés elhordásával lesüllyesztett terepszint révén a védőfalak belseje hirtelen nagyot nőtt, 6 méteres magasságban mutatkozott, és a terepsüllyesztések érzékeltetik a palotát egykor övező, egymáshoz csatlakozó zárt udvarok térhatását is. A falak helyreállítása és az eredeti szintek visszaállítása után az eredeti képhez is közelebb kerülünk. A külső falak alatt láthatóvá válik a részben visszaállított .száraz-árok, mögötte a kazamaták, fölötte a kapuszoros (4), a déli rondellába (1) vezető kaputorony (2). A kaputornyon át jutunk a rondellába, mely belül üres volt, külső magassága pedig a régebben ismert magasság kétszeresét meghaladta. A rondella mögötti magas ágyúálláson (5) elhelyezett ütegek mind a Duna-partra, mind a Gellérthegy, Naphegy, valamint a hajóhíd felé kilőhettek. Innen középkori kapun (9) keresztül a keleti kis kapuszorosba (8) jutunk, melyet északi végén ugyancsak teljesen épségben előkerült középkori kapu (10) határol. Mind ezek, mind a rondella kaputornyának középkori kapui majdnem teljesen restauráihatók voltak az előkerült adatok^ alapján, valamint kikerült az ágyúállás (5) és az Újvilág 11 Magyar Műemlékvédelem 161