Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Várnai Dezső: Várpalota várának építkezési korszakai

151. kép. A várpalotai vár a XIV. sz. végén (.Eszmei rekonstrukció) Kárpátok határvárainál újabb kutatásai alapján megállapította, hogy ezek a hegyek lábánál mint a völgyek záróvárai kb. 11 km távolságban, összefüggő övezetet alkottak

1

. Lehetséges, hogy ez Dáciához hasonlóan itt Pannóniában is így volt, tehát Öskü és Csór táján voltak hasonló erődített helyek

2

. Várpalota várának legújabb falkutatásai nyomán általam készített alaprajza után (150. kép) kíséreltem meg a falmaradványok magyarázataként izometrikus képekben a palota és a ráépült vár rekonstrukciós rajzainak elkészítését. * Az első építési periódusban épített, 1397 előtti (151. kép) épületegyütteshez tartozó, a várvölgyi utat figyelő és a palota bejáratát védő, 7x7 m-es és kb. 30 m magas őrtorony a palota északi sarkán épült, s egyben a Bátorkő felé történő visszavonulást is szolgálhatta. A kaputornyon belül, a várkápolna szárny északi homlokzati falának meghosszabbítása mentén az udvar közepéig és vele párhuzamosan a falak tetején fa-gyilokjárók lehettek, mivel a 90 cm vastag, mindkét oldalt vakolt falsíkok esőtől védett fedést tételeznek fel. Hasonló védőfolyosó lehetett a nyugati szárnyhoz délről csatlakozó feltárt falmaradványon is. Az emeletes