Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota gótikus nagytermének helyreállítása

zépkori körteprofi] tip us emlékei a budai vár területén (Bud. Bég. XXI. Bp. 1964. 278-279). A nagyterem több építési periódust mutat. Az ablakok XIV. sz. végi, a bordák XV. sz. eleji képzésre vallanak. A kövek megmunkálására vonatkozóan vö. Nagy Emese: ,,A középkori Buda és Pest építészetének technikai és szervezeti kérdései". (Bud. Rég. XXI. Bp. 1964. 133. és kk. old., ebben K. Friedrich : Die Steinbearbeitung in ihrer Entwicklung vom 11. bis zum 18. Jh. (Augsburg, 1932) c. alapvető munkájának magyarországi vonatkoztatásai kitűnően illusztrált feldolgozásával. 7 Gerevich 5. jegyz. id. m. 660. old. — Vö. továbbá a nagyterem ós tartozékainak építészeti és régészeti leíró részeire Gerő L. : A budai vár építészeti leírása, és Gerevich L.:A budai vár feltárt maradványainak leírása, valamint A palota építéstörténete c. fejezetekkel (Magyarország Műemléki Topográfiája; Horler Miklós: Budapest Műemlékei I. Bp. 1955), amelyek vonatkozó részeit a terem helyreállítása ismertetésének teljessége kedvéért itt is megismételtük. H Hartmann—Schedel féle mű (Nürnberg, 1496), melyben a budai vár ábrázolása alapjául szolgáló rajz a helyszínen készülhetett 1470 táján. Az erkélynek az ásatásban feltárt számos darabja felhasználásával a Fővárosi Történeti Múzeum ezek eredeti helyükön való visszaállítását kívánta, ami nem szerepelt a mi tervünkben. Sőt a BTM, ül. a feltárást végzők néhány megtalált eredeti kúszólevél alapján — amelyek az erkély kősisakjára engednek következtetni — e kősisak felépítését is kívánták. Az erkély rekonstrukciós rajzát Kollár Gyula építész készítette el. A sisak visszaállítására azonban nem láttunk elegendő támpontot. Az erkély összeállításához, Iielyesebben annak sisak alatti testéhez valóban sok középkori faragott kővel rendelkeztünk, és azokat ilyen — az eredetit megközelítő összefüggésükben — kellett volna bemutatnia a múzeumnak is itt valahol. Például a király-pince terében, de egy kőtáblával, rajta azzal a magyarázattal, hogy ez az erkély nem itt, hanem 15 méterrel délebbre, és 10 méterrel magasabban állt. Megjegyezzük még, hogy az ablakok kereteire elég adatunk volt; a mérművekre nem, ezért azok szkématikus rajzok szerint egészültek ki. Q Gerő id. m. 136. old. 10 A középkori kertrekonstrukciókra támpontot ad számos XV—XVI. századi ábrázolásuk, a Nádasdy Katalin és Lorántffy Zsuzsanna inventáriumaiban szereplő növénynevek, más egykorú iratban szereplő növények, amelyek elegendő biztonsággal engedik megközelíteni a Bonfini által is magasztalt budai palotakerteket. A középkorra emlékeztető különleges arculatú kertekkel a középkori épület és várfalmaradványok között járkálok élményét akartuk teljesebbé tenni, és a műemlék környezetét annak sajátos hangulatával egyezően alakítani. Amikor a feltárt udvarokat úgyis rendezni kellett, nem kívántuk itt ismételni a városban megszokott mintájú kerteket. A kertek különleges alakítása talán abban is segíteni fog, hogy az egykor nagyhírű magyar kertkultúrát — melyet oly méltatlanul elhanyagolunk — a látogatók gondolatvilágában ismét felvesse. Emlékeztessenek e kertecskék azokra a tennivalóinkra, amik történelmi kertjeink felújítása terén reánk várnak. 11 E. M. Középülettervező Vállalat 1950. májusában kelt tervjavaslata (17. old.). A palota teljes helyreállításának tervét ekkor készítő Janáky István építész tervébe felvette a középkori részek javasolt bemutatását, és ezen nem történt változás 1956 —1958 után sem, amikor a palotaegyüttes új programjának építészeti irányítását Hidasi Lajos építész vette át. 12 A lengyel építészek konzultatív bizottságának 1952. X. 4—10. közötti tervbírálati munkájáról felvett jegyzőkönyv 6. old. 13 Meg kellett akadályoznunk a várberuházás akkori főmérnökének utasítását a nagyterem visszatemetésére vonatkozóan. 14 A helyreállítás terveinek elkészítésében Kiss György és Várnai Dezső építészek segítségét ezúttal is megköszönöm. A kivitelezés az OMF visegrádi művezetősége budavári csoportjának munkája, Kovács Imre csoportvezető irányításával. 15 E módot a tervek műemléki jóváhagyása alkalmával az Országos Műemléki Felügyelőség írta elő, mint amely mód alkalmas arra, hogy a visszaállításnál felhasznált régi és új anyag megkülönböztethető legyen. Ez a nemzetközileg is elfogadott helyreállítási elv a mi esetünkben, a műemlék jelentőségének megfelelően— a helyreállítás tervét bíráló grémium véleményének megfelelően — itt fokozott mértékben érvényesítendő volt. Az előírásoknak megfelelően készített próba-bordák ós ablakkeretek a nagyterem belső térhatását és külső megjelenését nem bontották meg, ezért azokkal a tervező is egyetértett. A kézirat leadásának ideje: 1965. november. DIE REKONSTRUKTION DES GOTISCHEN SAALES IM BUDAER KÖNIGLICHEN SCHLOSS Die Ausgrabungen auf dem Terrain des im zweiten Weltkrieg zerstörten einstigen Königschlosses legten die unter der Erde erhaltengebliebenen Teile des mittelalterlichen Schlosses der ungarischen Könige mit den Schutzmauern und Bollwerken der mittelalterlichen Königsburg frei. Aus den Berichten und Beschreibungen der während der Türkenherrschaft in Ungarn weilenden ausländischen Gesandten ist bekannt, daß das mittelalterliche Schloß damals noch ein prächtiges Gebäude war. Leider konnte nur sein Grundriß bestimmt werden, ferner einige Räumlichkeiten, wie der untere Raum der Kapelle sowie einer der großen Säle des Wohntraktes der Königin, der am Ausgang des 14. und zu Beginn des 15. Jh., während der Herrschaft des Königs Sigismund (1389 —1437), errichtet wurde. Der den Saal rekonstruierende Architekt berichtet über dessen Anastylose, beschreibt das zur Unterscheidung der alten und neuen Teile angewendete Verfahren; das Bearbeiten der Oberfläche der die originalen Steinrippen ergänzenden neuen Teile mit dem Spitzmeißel, die den mittelalterlichen Originalen blockartig folgenden Formen, die aus antikem Glas mosaikartig zusammengestellten Fenster; spezielle feingeadertr Ziegelsteine /.eigen an der Außenfläche die ergänzenden Teile an. Er bespricht den großen mit einem Tonnengewölbe überdeckten Keller unter dem großen Saal, ferner die Gartenrekonstruktionen in den kleinen, den Saal umsäumenden geschlossenen Höfen, welche die eigenartige Atmosphäre zwischen den mittelalterlichen Mauerresten durch die aus alten Inventarverzeichnissen bekannten ungarischen Pflanzengattungen vervollständigen. 5* 07