Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota gótikus nagytermének helyreállítása

A BUDAI KÖZÉPKORI KIRÁLYI PALOTA GÓTIKUS NAGYTERMÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA Történelmi jelentőségű épületeink legértékesebb együttese a budai várban a második világháború során súlyos sebeket kapott. De éppen e sérülések közben lehullt vakolatok, leomlott épületrészek segítették elő a budavári épületállomány alapos építészettörténeti vizsgálatát, amire épen álló épületek nem adnak módot. A budai polgárváros általában szerény barokk köntöse alól a középkori Európa nagy városai között emlegetett Buda gótikus maradványai bukkantak napvilágra: itt egy konzolsor, ott egy erkély, kapukeret, ablaknyílások, és a gótikus Budának olyan sajátos építési érdekessége, mely még a gótika szülőhazájában is példa nélküli. A kapualjakban megmaradt számos ülőfülkére, azok gazdag változatú formaalakítására és részletképzésére gondolunk.

1 Ugyanakkor a budai Várhegy déli csúcsát elfoglaló neobarokk volt királyi palota-együttes romjai között már 1946-ban megindulhatott a régészeti kutatás. Ennek célja volt az egykor fényes középkori királyi palota maradványait fellelni

2

, amelyek jelentőségéről korábban is tudtunk, de csak a kortársak nem egyszer elragadtatott tudósítása révén

3 (46. kép). Mint a budai középkori palota és azt övező 46. kép. A középkori királyi palota déli része, benne a nagyteremmel (1664, Hallart: Prospect der Stadt Ofen wie solche vom S. Gerardsberg anzusehen) B. T. M