Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Czeglédy Ilona – Koppány Tibor: A mátraverebélyi r.k. templom

2(). kép. A főszentély gótikus ablakai kibontás közben 27. kép. A főszentély keleti ablakának kőrács-töredéke Az oldalhajók belső falain tártuk fel a barokk pillérek és boltozatok által részben eltakart góti­kus boltozat lefaragott indításait Ezek az északi és a déli mellékszentélyben is előkerültek. A főszentélvben az ablakok kutatásával egyide­jűleg vertük le az újkori vakolatot, elpusztítva a legújabb meszelés alatt már csak összefüggéste­len foltokban megtalált XIX. század eleji, gyenge minőségű, későbarokk architektúráiig festést. Az északi falon lefaragott gótikus pasztofórium nyo­mai kerültek elő. A déli oldalon levő nagy, kettős ülőfülke (amely kétségtelenül egyidőben épült a templommal) mellett már korábban feltártak egy, a nagy ülőfülkével elvágott, korábbi, középoszlo­pos ülőfülkét (30. kép). Ennek ülőpadja padló­szint alatt volt, hátfala téglából készült az egyéb­ként teljes egészében kőből épített templomban. A korábbi ülőfülkéből arra a következtetésre jutot­tunk, hogy talán a szentély is korábbi a mai, kétségtelenül XIV. század végi templomnál. Gya­núnkat igazolták azok a lefaragott, korábbi bolto­zatindítások, amelyeket a szentély falain félmagas­ságban találtunk. A kutatás végén, már a helyre­állítással egyidejűleg bontottuk le a szentély feletti két barokk boltszakaszt (32. kép). Ezzel a bontással végre egybenyitottuk a főszentély gótikus terét, és belevontuk abba a megmaradt boltozatindításo­kat, ugyanekkor kibontottuk a század elején be­épített vonóvasakat, és megszüntettük a szentély falainak további esetleges repedésből és kihajlásból eredő veszélyt. A TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A történeti adatok, az ásatás és a falkutatás eredményei szervesen egészítették ki egymást. Nyomukban, ha nem is minden esetben teljes határozottsággal, de felvázolhatjuk a mátravere­bélyi templom építéstörténetét (32. kép). Az eddigi kutatás okleveles adatok nyomán a XI11. század elejétől említett templomot nem tartotta a mai templom elődjének. 21 Az 1962. évi ásatás szinte első eredménye volt annak a román templomnak a feltárása, amelyet 1963-ban teljes alaprajzában megtaláltunk a mai épület padló­szintje alatt. Az egyhajós, félköríves szentélyzáró­dású, kegyúri karzatos kis templom alapfalai­nak feltárása vitathatatlanná tette, hogy a XIII. századi okleveles adatok már a jelenlegi templom elődjére vonatkoznak. A román templomból felmenő falak csak a szen­télyrészen maradtak, de valamennyi falának ala­pozását oly mértékben sikerült megtalálnunk, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents