Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Jelentések - Cseh István: Népi és ipari műemlékeink védelme (1963-1966)

367. kép. Tihany. A Varga Jolán-féle ház tornácának részlete emléki környezetként javasoltuk védelem alá venni. A fentieken kívül, az ország más területein még mintegy 15—20 település, illetve településrész védelmét is javasolni fogjuk, ezek előkészítése azonban még további — elsősorban helyszíni — kutatómunkát igényel, és ezt össze kell hangolnunk az országos szintű regionális tervekkel is.

26 NÉPI MŰEMLÉKEK FELKUTATÁSA A népi építészeti emlékanyag rendszeres és intézményes kutatása 1958-ban kezdődött meg. A gyűjtő- és kutatómunka irányítását, az anyag rendszerezését és részbeni feldolgozását az Építésügyi Minisztérium Műemléki Csoportja végezte. Ezt a munkát 1960-ban az Országos Műemléki Felügyelőség vette át, és folytatja tovább napjainkban is. A kutatás célja az, hogy felderítsük a népi építészet fennmaradt emlékeit, és a legértékesebb épületek védelméről gondoskodjunk. A kutatás az elmúlt évek során egyre szélesebben kiterjedt, eredményessé vált. Nem tudunk olyan intézményről Európa-szerte, ahol hasonló felmérést végeznének, különösen a műemlékvédelem keretein belül. Ez a munka alapos és rendszeres előkészítésnek is tekinthető annak érdekében, hogy népi műemlékeink védelmét pontosan felrajzolt kép birtokában átgondoltabbá, tervszerűbbé tegyük. Évenként mintegy 300 település felkutatása készül el, de úgy látjuk, hogy az egyre fokozódó, tért hódító urbanizálódás a kutatás meggyorsítására kényszerít. A kutatás kezdeti időszakában, 1958—62 között (5 év alatt) 717 település kutatása készült el. Az 1963—66 közötti években (4 év alatt) a munka mind szervezettebbé vált, és kialakult egy kitűnő kutatógárda is. Az eredmény: 1018 település felkutatása. A kutatást úgy irányítjuk, hogy elsősorban azokat a vidékeket mérjük fel, ahol a népi építészet emlékei még nagyobb számban fellelhetők, illetve ahol pusztulásuk a legszembetűnőbb. Munkánk a szabadtéri gyűjtemények szervezéséhez is kapcsolódik, ezért az elmúlt évek során erőinket arra összpontosítottuk, hogy Zala, Szabolcs-Szatmár és Vas megye kutatása mielőbb befejeződjék. Igen nagy segítséget jelentett a szervezés alatt álló szabadtéri gyűjtemények tervezői számára, hogy a kutatók által gyűjtött fotó- és rajzanyagot rendelkezésükre bocsátottuk. Ezenkívül befejeztük még Békés, Hajdú és Szolnok megyék népi műemlékeinek felkutatását is. Ezzel tehát összesen 6 megye 1822 települését jártuk be, s ez azt jelenti, hogy az ország településeinek 56,8%-át felderítettük. Fennálló műemlékeink fokozott ütemű pusztulása teszi szükségessé azt is, hogy a legjelentősebb épületeket felméressük. Évente mintegy 30 épület felmérését készítettjük el, és gyűjteményünkben ma már igen sok értékes műemlék felmérési dokumentációja megtalálható. A szabadtéri gyűjtemények szervezését ezzel is közvetlenül elősegítjük. A beszállítandó épületeket előzetesen felméretjük, és a rajzok az épületek bontásához és rekonstrukciójához egyaránt felhasználhatók. Meg kell még emlékeznünk azokról a műemléki 368. kép. Tihany. A Varga Jolán-féle ház szobája