Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Jelentések - Szakál Ernő: Az Országos Műemléki Felügyelőség kőszobrászati helyreállításai (1963-1966)

AZ ORSZÁGOS MŰEMLÉKI FELÜGYELŐSÉG KŐSZOBRÁSZ ATT HELYREÁLLÍTÁSAI (1965-1966) Amikor az O. M. F. műemléki helyreállításainak keretében a kőszobrászati munkáról beszámolunk, nem rekesztjük ki azokat az épülethelyreállításokhoz kapcsolódó, igényesebb kőfaragómunkákat és állagbiztosítási munkákat, melyeket a tárgyi időszakban az O. M. F. Tudományos Osztályának kőszobrász részlege végzett. Ilyen nem képzőművészeti tárgyú konzerválásokra, kiegészítésekre és rekonstrukciókra azért kerül mindig sor, mert a műemléki helyreállítások tudományos szempontjai a kőfaragványoknak megtartását sokkal inkább igénylik, mint a hiányzó részek pótlását, nagyobb fokú kiegészítését vagy újrakészít ését. Ha végigtekintünk a szobrászrészleg által az 1963—1966 években végzett munkákon, azt látjuk, hogy azok rendkívül változatosak. Kgyszerű, néhány hét alatt készült tisztítási, karbantartási és konzerválási munkáktól különböző fokozatú anastylosisokon ós restaurálásokon át az évekig tartó rekonstrukciós helyreállításokig változatos a munkák sora, melyeket az alantiakban nem az időrend, hanem a munkanemek csoportosításában ismeírtetünk. BUDAPEST, Mátyás templom déli kapuja Eredeti, a Halászbástya kőtárban volt középkori faragványokat helyeztünk vissza a Budavári Főtemplom Mária kapujánál. A kapuzat Schulek-féle helyreállításakor kibontott néhány középkori részletet, — a tympanonbéllet két egyházatya alakját, oszlopfő- és kávatöredékeket — a Budapesti Történeti Múzeumtól átvettük, és a kapuzatba visszaépítettünk. Feltártuk egyúttal a kapuzat és tympanondombormű eredeti részleteit is. A helyreállításnál a középkori részek dokumentáló jellegét a kSchulekféle festések eltávolításával juttattuk érvényre. SÁROSPATAK. A vöröstorony köablakkereteinek állagvédelme A sárospataki vár lakótornyának rendkívül jelentős értékű reneszánsz nyíláskeretei helyi bányából fejtett trachittufából készültek. A lemezes mállású faragványok ideiglenes megmentése is nehéz feladatot jelentett, mert az elvált részek rögzítése és a széteső felületek és rétegek megerősítése csak hosszadalmas munkával volt lehetséges. Az injektálások és rögzítések azonban csak átmeneti megoldást jelentenek. Megnyugtató konzerválásmód birtokában e faragványokat még tartósítanunk kell. A rögzítési munkákkal kapcsolatban számos kőfaragó jelet találtunk. SZÉKESFEHÉRVÁR. A bazilika pillérmaradványainak konzerválása A székesfehérvári romkertben a királyi bazilika déli pillérsorából négy pillérlábazat maradt meg. Valamennyi pillér későbbi bővítések és hozzáépítések révén több építési periódusról tanúskodik. A pillérek magja mindenütt azonos, égésnyomokat mutató fehér keménymészkőből készült. Az attikai lábazat ú, közel négyzet alaprajzú pillérekben puhamészkő betoldások vannak. Az első jelentősebb átépítés kelet-nyugati irányban, a második a főhajó felé nagyobbította meg a pilléreket. A három meghatározó jellegű építési periódus érzékeltetésére a konzerválásnál különböző színű hézagoló habarcsot használtunk. így a pillérmaradványok bemutatása didaktikusabbá és szemléletesebbé vált. SOPRON. A Hátsókapu ti. 2. stukkói. A soproni ún. Caesar-ház két emeleti helyiségében a barokk mennyezetstukkó-díszeket a. XIX. században, feltehetően egyes leesett részletek következetes eltávolítása folytán megváltoztatták. Ahol az eredeti kompozícióban keletkezett hiányok pótolhatók voltak, ott ezeket elkészítettük. Ahol a plasztikát rekonstruálni nem lehetett, ott az alapvakolaton megmaradt, felvázolás szerint bekarcolással jeleztük a mennyezetsíkban a stukkódísz elpusztult részeit. BERHIDA. Rk. templom keresztjei és pastofóruma A templom külső és belső műemléki munkáival kapcsolatban a tornyon levő és a szentélyzáródás feletti gótikus kőkereszteket helyreállítottuk, illetve kijavítottuk, és részben újrafaragtuk. Visszaállítottuk a szentély déli gótikus ablakának középosztóját a háromkaréj záródású ablakmezők