Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Voit Pál: Martin Wittwer, a győri karmelita templom építésze (Adatok a dunai barokk építőiskola magyarországi kapcsolataihoz)

Giebelfelders. H. 92. cm. B. 64.5 cm. Text: „Haec est pars sinistra in approbatione specificata et ex animadversione definitori tenenda, relicta delineatione partis dextrae. Fr. Theodorus a Cruce, Provincialis Fr. Lucas a S. Gerardo Definitor Secretarius. Die Fassade trägt die Jahreszahl 1(590 und das Wappen Leopolds I. — Privatkanzlei d. Karmeliten in Linz. 11 Thieme— Becker : Allg. Künsterlex. 24. k. p. 241. „Nur einmal in den 80

er Jahren führt ihn (Mathey) ein Klopierauftrag der Prager Karmeliterinnen nach Graz, wo sich vielleicht die erste Verbindung mit Fischer von Erlach anspann. 42 P. Antal i. m. p. 119. 13 Schmidt J

.: Die Linzer Kirchen etc. p. 224. 44 Qrimschitz, B.: Johamx Michael Prunner. Wien/ München 1960. p. 65 — 67. 45 Uo. Az, hogy Prunner végrendeletében a prágai Szent József testvériségre 20 forintot hagyományozott, csupán annyit bizonyít, hogy a karmelita szerzettel, így a prágaival is kapcsolata volt. Ezt az elkötelezettséget juttatja kifejezésre mint építész, illetve mint építési vállalkozó e kegyes hagyaték, amelyre — valamely fogadalom alkalmával — munkaadói, a karmeliták buzdíthatták. Prunner 15 különböző rendre és kegyes társulatra hagyományozott hasonló összegeket. L. uo, p. 140. 46 Schmidt, J. i. m. 226 — 227. 47 Qrimschitz i. m. p. 96. 48 O. L. Kam. Lv. Acta Jes. Coll. Jaur. Fasc. 10. fol. 168. Tollrajz, lavírozott tus. Az appro

báció szövege: „Für diese Form in die Neue Schuhen ist verwilliget worden 150 R. das ist Hundert und fünfzig gulden hiermit bezeugt mein aigner Handschrift. Act(um) Raab den 2. l

br/S 693. Engelbert Schweiger Soc. Jes. Collegy Jauriensis Reetor." 48 P. Antal i. m. p. IIS. 5(1 Aggházy i. m. p. 16. A Wiener-neustadti karmelita templomról bővebbet nem tudunk, a hivatalos osztrák műemlékjegyzékben nem szerepel. 51 Schmidt i. m. p. 31—45. A karmelita nővérek templomát ós kolostorát IT. József 1782-ben feloszlatta, s azt 1787-ben a linzi irgalmasrend számára juttatta. A templom titulusa ekkor Szeplőtelen Fogantatás lett. Ma a kolostorban az irgalmasrend kórháza működik. 52 Figyelemreméltó, hogy 1710-ben, tehát abban az évben, amikor Wittwer befejezi a linzi karmelita atyák és elkezdi a karmelita nővérek templomának építését, utóbbi rend szerződést köt a „Stift Spital am Pyhrn" apátjával, hogy a szomszédságukban levő prelátusi házat kibérlik, majd ezen a telken egy kápolnát építhetnek. 53 Schmidt i. m. p. 32. 54 Grimschitz i. m. p. 27. 55 Schmidt i. m. p. 35. 56

Schnell, H.: Neumünster/Würzburg. München 19(33. p. 13. 57 Grimschitz i. m. p. 103. 58 Koller, Ti.: Prantauer und seine Schule. Mitteilungen der Zentral-Kommission für Denkmalpflege. Wien, 1918. p. 65 — 66. — Hantsch, H.: Jakob Prantauer. Wien, 1926. p. 53. 59 Hantsch H. i. m. p. 53 — 54 ós 87. sz. jegyz. A St. Pölten-i karmelita levéltárból idézett okmány semmiféle összefüggésben nincs Prantauer személyével. L. 89. ábra. Koller a fórfiszerzet templomát (i. m. p. 63., 93. ábra), amely ma a ferencesek kezén van, s amely 1757 — 68 között épült, szintén Prantauer oeuvre-jébe utalja, Hantsch viszont hatásának továbbéléséről beszél. A két homlokzat valóban rokonságot árul el, feltevésünk szerint a linzi karmelita atyák templomát Wittwer hátrahagyott tervei szerint építették fel közel öt évtizeddel később. Az építés idejére 1. Donin, R. K.: Niederösterreich. Dehio-Handbuch, Wien, 1953. p. 298. 60 Donin fent i. m. p. 299. — Schikola, Gertraut: Beiträge zu einer Prantauer-Monographie (Ungedruckte Dissertation. Wien 1959. c. kéziratában Hantsch nyomán a St. Pölten-i karmelita templomot Prantauer oeuvrejében hagyta. Mitteilungen der Gesellschaft für vergleichende Kunstforschung in Wien. 16/17 Jahrg 1963/65. p. 53. C1 Eredeti tervek a templom sekrestyéjében. L A templom és a kolostor eredeti alaprajza 1714-ből. A templom alaprajzában a kórus előtti térségben a kriptalejárat, középpontjában a tartóoszlop jelölése. Zölddel lavírozott tus, 43,5x32,2 cm. Alagsor. Rajta ,,N° 1" jelzés ós a rend apátjának approbációja: „Hoc delinearaentum in nostro Dfiitorio (sic!) 28

n May A° 1714 Celebrato revisum et approbatum fuit — Fr Angelus a S. Abbato in Crovlis. — FY Eustachius á S. Joseph Dfito Secre . . ." (Publikálatlan) — 2. A kolostor és a templom alap- és térrajza, oldalt a kolostorépület egyik emeleti szárnyának metszete. Oldalt több soros legenda, amely a kolostor beszámozott helyiségeinek megfelelő sorrendben sorolja fel a helyiségek magyarázatát. 1714-ből származó, eredeti, 58 X 43 cm, zölddel lavírozott tus. (Publikálatlan.) Egy hasonló, de legenda nélküli és az alaprajzot háromszor ismétlő lapot közöl Jenéi—Koppány i. m. p. 38. 29. kép, 1787-ből valónak jelzi. Szerintünk ez is eredeti, 1714-ből való. — 3. Agyőri karmelita templom hosszmetszete az alaprajz szelvényével. Eredeti, 1714-ből származik, és a templom első változatát mutatja, szabadon emelkedő kupolával, rajta ablakokkal övezett lanterna. Pirossal lavírozott tus, 56,2x32,2 cm. (Publikálatlan.) — 4. A győri karmelita templom homlokzata. Zölddel lavírozott tus, 45,2 X 28 cm. Közreadta Jenéi— Koppány i. m. p. 39., 30 kép. 1722-ben készült.— 5. A győri karmelita templom hosszmetszete és alaprajzi szelvénye. Második variáns. Pirossal színezett tus, 45 X 30 cm. Jobbra fönt az approbáció : „Hoc delineamentum Ecclesia hic Jauriensis fuit approbatum. Vienna, 29 Juny 722. F. Angelo a S. Abbato in Crovlie . . ." Az alaprajzban Wittwer bejegyzése a rajz elkészítésének idejét adja meg „722 d. 29. märz". A toronysisak a terven lanternás kialakítású, tehát még 17. századi típus, a kupolaboltozatot borító tetőhéj hegyes csúcsban végződő hagymaidom. Ma már nem tudjuk, hogy vajon elkószültek-e a terv szerint e részletek, vagy építés közben változott a terv, esetleg valamely tűzvész után létesültek mai alakjukban ? 62 Schmidt i. m. p. 33 — 34. Landesarchiv, Linz. Plansammlung, XIII. 33. 1792, tehát a karmelita rend feloszlatása után, az irgalmasok idejében készült. 63 Genthon I. : Magyarország művészeti emlékei. I. p. 119. w P. Antal, i. m. p. 87. 05 Jenéi—Koppány, i. m. p. 108. 86 Uo. 67 Kozák K. : FIáromkaréjos barokk kápolnák és templomok. Arrabona. VI. Győr, 1964. p. 51 — 55. u8 P. Antal, i. m. p. 17. 69 Aggházy, i. m. p. 16—17. Ugyanez a sajátossága az 1725-ben épült, de később teljesen átalakított budai karmelita templom alaprajzának is. 70 Levárdy F. : Pannonhalma. Kandidátusi disszertáció. Kézirat. 71 Aggházy M.: i. m. ]). 16—17. Vö. Győr, karmelita levéltár: Diarium sive Annotatio rerum peculiarium in hoc Conventu in dies occurentiorum ab Anno 172(5 jun. 8. 72

Schoen A.: Művészeti Lexikon, II. k. p. 88. 73 Aggházy, i. m. p. 88. 71 Schmidt, i. in. p. 225, 230. 75 Grimschitz, i. m. p. 43 — 46. 7<i Hainisch, F.: Oberösfcerreich. Mitarb. K. Woisetschläger, J. Schmidt, B. Ulm. Dehio-Handbueh. Wien, 1958. j). 317. 77 Kozák K. i. m. p. 7(5. Paura Szentháromság templomát, mint a Trinitas-szimbólum egyik példáját említi. 78 Schoen A. Székesfehérvári Szemle V. 1935. p. 21; FitzJ. — Császár L. — Papp I. : Székesfehérvár. Budapest, 19(5(5. p. 40. — Schoen Arnold kutatásai szerint Hatzinger v. Hätzinger Pál 1686-ban született Linzben, 1713-ban telepedett le Székesfehérvárott, s a század első felének egyetlen jelentős építésze, akinek munkássága a város hatósugarán kívül is számottevő volt. A szerzetesrendek, elsősorban a jezsuiták, majd a város ós a Zichyek építésze volt. Utóbbi család számára a zsámbéki várkastély házikápolnáját és a várpalotai várkastélyt építette át; a jezsuiták megbízásából építette az abai háromszög alaprajzú templomot. Már Schoen Arnold rámutatott Johann