Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Voit Pál: Martin Wittwer, a győri karmelita templom építésze (Adatok a dunai barokk építőiskola magyarországi kapcsolataihoz)

314. kép. Pápa. A volt pálos templom és kolostor földszinti alaprajza. Pauly Mihály pápai kőművesmester 1786. évi felmérése 315. kép. Pápa. Martin Wittwer: a volt pálos templom, alaprajz (1935. évi felmérés, Molnár E, nyomán) a linzi női szerzetnél zárt kórusemeletet alakított ki a rend szabályainak megfelelően, a győri és a pápai kórusok nyitottak, s még a mellvéddíszítés stukkómintái is azonosak egymással. A pápai pálos homlokzat a feltehetően később hozzáépített volutás homlokzat által közrefogott toronynyal szembetűnően és előnytelenül különbözik társaitól. A pápai homlokzat főpárkány alatti szakasza viszont pontosan követi Wittwer tervét: a linzi homorú homlokzathoz áll közelebb annyiban, hogy a kaputól jobbra-balra egy-egy kisebb méretű, rácsozott földszinti ablak látható, s ott, ahol Győrött egy-egy szoborfülke díszíti a homlokzatot, csupán ablakok helyezkednek el, ugyanúgy, mint Linzben. A pápai kórusablak szemöldöke pedig a linzi szoborfülke hasonló párkányzatának variánsa. Keretelése ugyanakkor a győri oromzati szoborfülkét utánozza. Ezek a szemöldökpárkányig felfutó, enyhe plasztikájú keretek paszpartuszerűen emelik ki a fülkét, ablakot vagy ajtót a síkból. A keretmagasság 2/3-ánál rendesen pólyás átkötést találunk. Különösen szép példája mesterünk ezen egyéni motívumának a győri templomhomlokzat mellett álló kápolna vállköves kapuzata (1. a 295. képet). Ezek a paszpartu jellegű keretelések Mathey linzi tervén jelentkeznek először: mesterünk innen vette, szellemesen továbbfinomította, játékos kedvteléssel sajátjává alakította. Teljesen azonosnak mondható a győri karmelita és „magyar ispita", valamint a pápai — oválban címert tartó — kapuzat építmény is, sőt ez a típus csendül vissza Tihanyban is. A kupolát osztó, díszítő s a boltmezőket hangsúlyozó húzott stukkó-díszek viszont nemcsak Győrött, de a linzi karmeliták hosszhajós templomának szentélyében is hasonlóan jelentkeznek. A pápai templomot Lubniczay István veszprémi kanonok, Acsády Adám veszprémi püspök pártfogása mellett és anyagi támogatásával építette a pálosok számára 1737—1742 között. Felszentelésén Eszterházy Imre — a pálos szerzetesből lett hercegprímás — is képviseltette magát.

84 Korábbi kutatók arra a véleményre hajlottak, hogy Dubniczay maga volt az építész, illetve a tervek készítője is.

85 Acsády Adám püspök — előbb győri kanonok — a másik egyházi személy, akit a források a pápai pálosokkal kapcsolatban emlegetnek, ő az, aki megrendeli, és 1726—1727-ben kifizeti a győri karmeliták oltárait, amelyek tervezője Wittwer volt.

86 Acsády és a szerzetes építész között szoros kapcsolat létesülhetett már e művek megrendelésekor is. A pápai pálos templom építését is Acsády adománya segítette a befejezéshez; egy feljegyzés szerint 1741-ben Győrből hivatja magához Pápára az építészt, hogy az abbamaradt munkálatok folytatásáról tárgyaljon vele.

87 Miután Wittwer a pacovi karmelita templom felépítése után, 1732-ben meghalt, a Győrből hívott építész nem ő lehetett. Kézenfekvő, hogy azt a győri mestert keresték meg, aki Wittwer győri templomát kivitelezte. Lehet, hogy ugyanaz a személy volt az, akit forrásunk mint a győri erő-