Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Szakál Ernő: A visegrádi Anjou-kori királyi palota gótikus kútházának rekonstrukciója

A VISEGRÁDI ANJOU-KORI KIRÁLYI PALOTA GÓTIKUS KÜTHÁZÁNAK REKONSTRUKCIÓJA Ma már köztudomású az a történelmi tény, hogy Anjou I. Károly Róbert, korának nagy jelentőségű szervező egyénisége, magyar király, a visegrádi várhegy tövében olyan palotát létesített, amely azonosult nagyvonalú politikai célkitűzéseinek távlataival, hatalmi törekvéseivel, és ugyanakkor korának szellemében annak főúri fényűzését is tükrözte. Ragyogó európai uralkodói székhely, az udvari élet olyan színpada épült és bontakozott ki Visegrádon, mely nemzetközi fejedelmi találkozóknak, királyi esküvőknek s a lovagi élet számos eseményének méltó színhelyéül szolgált. A palota egymás fölött elhelyezkedő teraszain az épületekkel szinte egyidőben tűzhette ki a királyi építész a különböző szinteken a vízvezetékek és csatornák tervezett nyomvonalát és az első díszkutak helyét is, amelyek az építészeti kialakítás szerves tartozékai, hangsúlyozott díszei lettek. Az Anjou-kori díszkutak egyikének, a díszudvarban állott kútháznak (208. kép), mai életrekelését, a töredékekből egésszé válását, az elméleti és gyakorlati rekonstrukciós munkáját ismerteti e tanulmány. A FELTÁRÁS ÉS REKONSTRUKCIÓ EGYMÁSRAHATÁSA A visegrádi királyi palota feltárásának 1952. évi leletei között még egyedülálló volt az a gótikus 208. kép. A visegrádi királyi palota díszudvarának keleti oldala (sötétebben kiemelt részek: XTV. század, vékonyabb vonalas rajz: XV. század)