Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - A vár helyreállítása (Koppány Tibor)

181. kép. Helyreállított terem az öregtorony első emeletén A földszintre nyíló bejáratot a keleti faltörésen át alakítottuk ki, mert ennek belső oldalán ajtókávákat találtunk. A toronynak eredetileg valószínűleg nem is volt földszinti bejárata, a mait akkor törhették, amikor a XVI. századi ágyúállást megépítették a nyugati oldalon. Ezt az ágyúállást majdnem épségben találtuk, csak lényegtelen kiegészítést kellett végeznünk rajta. A földszint harmadik nyílása, az észak felé néző korai nyíllőrés szintén alig szorult helyreállításra. A belső teret vakolatlanul hagytuk, hisz ez a helyiség mindig alárendelt szerepű volt. Éppen ezért burkolatot sem kapott, járófelülete a várhegy lefaragott, lekoptatott sziklája. Az első emeletnek két bejárata van: az egyik a déli, a másik az északi oldalon. Az első a fellegvári bástya járószintjéből vezet be egy keskeny, boltozott előtérbe, a másik az öregtoronyig nyúló püspöki lakosztályból nyílott a toronyba. Az egyes szintek közötti összeköttetést nem sikerült megtalálnunk, ezért a torony első és második emelete közé az előbb említett keskeny előtérben építettünk belső falépcsőt. Az első és második emelet helyiségeibe téglaburkolat készült, a falakat mindenütt durva felületű, fehérre meszelt vakolattal láttuk el. Ebbe a vakolatba illesztettük bele a falakon megtalált eredeti vakolat foltokat, amelyek a helyreállítás hitelességét is bizonyítják (181. kép). Az ablaknyílásokba hevedertokos kétszárnyú ablakokat, az ajtókéba pedig gerendatokos tömör ajtólapokat terveztünk. Az egymás feletti két, jellegzetesen XVI—XVII. századi hangulatú terem lehetne az ide tervezett, a vár múltját bemutató állandó kiállítás méltó kerete. A fellegvár többi részét azok teljes feltárása után állítottuk helyre. A belső kaputornyon áthaladva, a már említett keskeny kapun át lépünk a fellegvárba vezető folyosóra, amelyet a megtalált vállakon ájraboltoztunk. A kapuba vasrácsszárnyat helyeztünk, amelyen át betekinthetünk a bejárati folyosóba és azon túl a fellegvár udvarába. A bejárati folyosóból jobbra feltárt pincehelyiséget a belső kapualjjal és a darabontszobával egyidejűleg boltoztuk át, és láttuk el járható terasszal, felette volt a püspök lakószobája. A folyosóból balra nyílik a kápolna. Építésének történetét beszámolónk első részéből ismerjük, tudjuk, hogy a korai vár kapuépítményének helyére valószínűleg Vitéz János püspök építtette a XV. század végén; mai állapotában XVII. századi. A XVI—XVII. századi inventáriumok és a feltárt falak alapján sajnos egyértelműleg nem volt rekonstruálható a kápolna belső tere, nem ismerjük sem a belmagasságát, sem a lefedés módját, sőt nyílásait sem. Tudjuk, hogy felette is voltak