Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - A vár helyreállítása (Koppány Tibor)

Ifi i. kép. A külső kapu feletti Sennyey-címer párkány díszíti, amelyet a Sennyey-bástya építésekor, annak ugyanilyen párkányával azonos magasságban emeltek a XVII. század második léiében a XV. századi kaputoronyra (168. kép). A kapualj belső, második szakaszából jobbra nyílik a torony 1954-ben kialakított ajtaja. A földszinti helyiségben két rézsűs lőrés van a város, egy kulcslyuk alakú lőrés a kapualj felé, déli oldalán pedig a várost védő falak mögé egykor csapóhidas megoldású ajtó nyílik. Az emeletre a Sennyeybástyából lehetett bejutni. A két szint között — a kapunyílás feletti dongaboltozattól eltekintve fafödém volt, amelynek gerendafészkeit megtalátuk. Az emeleten a kapu feletti kis, reneszánsz keretelésfí ablak, a város felé két nagyobb lőrés, a külső vár felé pedig ajtó nyílott, ez utóbbihoz tartozó erkély tartógerendáinak és korlátjának fészkei ma is láthatók. Az emelet feletti födém gerendáinak lyukjai az itt levő fafödémet határozták meg. A földszintről induló téglából falazott kandallókürtő az emeleten folytatódott, megtaláltuk az emeleti részt tartó konzol letört csonkját is. A előbbiekben vázolt állapotban megtalált és földszintjén régészetileg is feltárt kaputornyot minden probléma nélkül egészíthettük ki. Helyreállításához G. Turco rajzai ,

:i a helyszínen találtak és az 1568 és 1630 közötti időből ránkmaradt tizenegy várleltár leírásai

4 adtak támpontokat. Fedélszékét Turco rajza alapján készítettük el (169. kép). Födéméit a megtalált gerendafészkekbe fektetett fagerendákkal, deszkaborítással oldottuk meg. Földszinti és emeleti bejárataiba tömör tölgy faajtókat terveztünk, az emeleti erkélvajtóba pedig sűrű osztású, mélyen üvegezett ajtó került. Az emeleti reneszánsz nyílásba üvegezett ablakot, a lőrésekre pedig tömör fatáblás lezárást készítettünk. A földszinten a megtalált kőburkolatot egészítettük ki, a kandalló alatti tüzelőlappal együtt. Végül a torony külső falsíkjait hézagoltuk, a rajta levő régi vakolatfoltokat rögzítettük, belsejét pedig vakolás után fehérre meszeltük. A gótikus kapukeretbe kétszárnyú kovácsoltvas kapu készült. A külső vár és falai. A kaputoronytól indul a külső várudvar pártázatos, lőréses külső fala. Ezt nagyobbrészt már 1954-ben helyreállítottuk, csupán pártázatát kellett a meglevő nyomok alapján kissé kiegészítenünk. A kaputorony keleti oldalán levő Sennyey-bástya helyreállítása sem adott különösen nehéz feladatot. Belsejében régészeti feltárása után került elő az a kaputornyot a belső várral összekötő XV. századi várfal, amelyet a Sennyey-bástya építésekor alacsonyabbra bontottak. A szabályos ötszögű, rézsűs falú, nagy kőkváderekből épített olasz bástya földdel betöltve maradt ránk. A várhoz csatlakozó két szárnyán háromszög alakú felfalazások vannak, közülük a külsőben 3 db olyan kulcslyuk formájú, szakállas puskák számára készített lőrés van, mint amilyen a külső kaputorony keleti falában és a kaputoronyhoz csatlakozé) korábbi falban levő, kétségtelenül XV. századi lőrés. A helyreállítás alkalmával felfalaztuk a XVII. században elbontott korai falat. Ezzel támasztottuk meg a bástya északi falában benthagyott töltést, mert a déliből eltávolítottuk azt, hogy a bástya déli szárnyán levő ágyúlőrést használhassuk fel — az eléje épített falépcső beiktatásával — a kaputorony emeletének megközelítésére. A Sennyeybástyát egyébként a belső várból is meg lehet közelíteni. A külső vár pártázatos falában a belső kapuval szemben kisebb torony áll. Homlokfalán levő, igen széles nyílása kettős ágyúlőrés vagy talán olyan teherfelvonó nyílása lehetett, amelye7i át szénát lehetett felhúzni a városból. A torony egykori képéről semmiféle adatunk nincs, sem Turco rajzai, sem a várleltárak nem említik, valószínűleg a XVII. század második felében épült. Erre enged következtetni a belőle kibontott XVI. századi reneszánsz kerettöredék is. Adatok hiányában a tornyot kiegészítés nélkül konzerváltuk. A külső vár déli vége többszörösen tagolt kis falszorosban folytatódik, szinte körülöleli a fölötte emelkedő fellegvári bástyát. Délnyugati sarkán egykor emeletes torony állott, földszintjón kirohanókapuval, emeletén lőrésekkel. A két szint között gerendafödém lenyomatát találtuk. A régészeti feltárás tisztázta a romos torony belső kapujának helvét és méreteit. Erről a toronyról sem maradt