Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - A vár helyreállítása (Koppány Tibor)

A VAR HELYREÁLLÍTÁSA A bevezetőben már ismertetett hármas alaprajzi tagolódás, a vár külső, belső és fellegvárra való osztódása nemcsak a feltárás, hanem a helyreállítás elvi, módszertani és gyakorlati szempontjait is alapvetően határozta meg. Emellett azonban a helyreállítást meghatározó további tények is voltak. Közülük elsőnek azt kell megemlítenünk, hogy a sümegi vár már a feltárás megkezdése előtt sem volt besorolható a várromok közé, inkább romos várnak volt nevezhető. Ezt azért kell előrebocsátanunk, mert a sümegi vár nem teljes rom állapotban, hanem egyes részeiben összefüggő, éppen csak tető nélküli épületeiben maradt ránk. Főpárkány magasságig álltak a külső kaputorony és az öregtorony falai, és majdnem ilyen magasak voltak az északkeleti sarokban álló, emeletes olaszbástya falai is. Jóval a feltárás megkezdése előtt Giulio Turco metszetei és Kimnach Ödön említett munkája nyomán készített rekonstrukciós kísérleteinkben szinte egyértelműleg meghatározhattuk a vár egyes részeit, épületeit, nemcsak alaprajzban, hanem felépítményükben is. A hét évig tartó feltárás ezután tisztázta az előre inkább csak sejthető részleteket, pontosan meghatározta az egyes főbb egységek és ezeken belül az egyes épületek alaprajzait (165. kép), sőt sok esetben felmenő falaikat, térlefedő szerkezeteiket, burkolatukat, ajtóikat és ablakaikat, nemegyszer még a teljesen lepusztult emeletek elvi rekonstrukciójához is nélkülözhetetlen támpontokat adott. A három magasan álló, torony jellegű építmény és a közöttük romosán húzódó falak és épületszárnyak tisztán látható vagy csak sejthető vonulatai munkánk megkezdésekor egyértelműleg rögzítették a helyreállítás módját. Kezdettől fogva az volt a célunk, hogy a várat meglevő, a feltárással részleteiben is tisztázott és meghatározott állapotában rögzítjük, meghagyjuk romos állapotában. A három tornyot azonban lefedjük, kiegészítjük, és ugyanígy teszünk minden további olyan részlettel, amelyet a régészeti feltárás úgy hoz felszínre, hogy az hamisítás veszélye nélkül, egyértelműleg rekonstruálható. Az egyes részletek kiegészítésére és lefedésére egyrészt azért volt szükség, mert a romosán előkerült falak még konzervált állapotukban sem maradnak hosszú életűek, adott esetben szerkezetileg kell kiegészíteni és lefedni azokat. Mindemellett nem voltak elhanyagolhatók az úgynevezett didaktikai szemjiontok sem. Nemcsak az a célunk, hogy műemlékeinket a további pusztulástól mentsük, hanem ezzel egyidejűleg az is, hogy olyan állapotban mutassuk be őket, amely a szemlélőben minél egyértelműbben alakítja ki az eredeti állapot képét. Munkánk megkezdésekor célul tűztük magunk elé, hogy a sümegi várat — bár romos állapotban — úgy kell helyreállítanunk, hogy az ott látogatóban egyértelmű kép alakuljon ki a vár egészéről, az egyes részleteket viszont összefüggésben lássa. Kitűzött céljainkat minden igyekezetünk ellenére sem tudtuk mindenütt korlátlanul elérni. Amint azt már a bevezetőben is kifejtettük, kialakuló és fejlődő műemlékvédelmünk egyik első, olyan munkahelye volt a sümegi vár, amely magán viseli a kialakulás, a kísérletezés jegyeit. A levonható tanulságokat kell hasznosítanunk következő, hasonló munkáinkban, nem is beszélve a számtalan gyakorlati tapasztalatról, amelyeket a romvédelemmel kapcsolatban Sümegen szereztünk. Végül beszélnünk kell a sümegi vár felhasználásáról is. Egy épület, de még egy rom későbbi, a helyreállítás utáni felhasználása ugyanis döntően befolyásolhatja magát a helyreállítást is, hisz a felhasználás egyben a helyreállítás egyik legfőbb célja. Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy egy olyan nagyméretű, félig romos építmény, mint a sümegi vár, komoly fenntartási költségeket kíván. Helyreállítás utáni sorsa csak akkor lesz megnyugtató, ha határozott bemutatási céllal kezdjük el a munkát. A műemléki helyreállítás elsődleges célja minden esetben magának az építménynek tanító célzatú bemutatása. A sümegi vár összetett, érdekes alaprajza és felépítménye már önmagában is alkalmas arra, hogy különösebb célú felhasználás nélkül is élményt nyújtson a szemlélőnek. A vár gazdag múltja, a feltárásból előkerült régészeti leletanyag és a helyreállítás nyomán rendelkezésünkre álló helyiségek lehetőséget adnak a várban kapható élmény fokozására. Éppen ezért munkánk megkezdésekor javasoltuk, hogy a várban annak múltját bemutató állandó kiállítás készüljön. Ezzel meghatároztuk a felhasználást és a helyreállítás célját is: idegenforgalmi látnivaló, tanító célzatú bemutatás a modern muzeológia és műemlékvédelem módszereivel. A vár egyes pontjairól nyíló kilátás még csak fokozza mindazt az él-