Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

pusztulásukig, mintsem másolatokat mutassunk; szükség szerint a szótmálló részleteket folyamatosan betétekkel javítsuk ki, mert a fokozatos pótlás hitelesít. A fokozatos betétezés azonban az eredeti darab teljes szétfaragásához vezet. Az ikerablaknál a súlyos rongáltságtól eltekintve a másodlagos elhelyezés is az eredeti kőtárba helyezése és másolattal való pótlása mellett szólt. 14 Az értékes faragvány állaga ezzel még nem biztosított, ez csak rendszeres téli takarással oldható meg. A faragvány zavartalan érvényesülése érdekében a szakszerűtlenül behelyezett favázas üvegfalat is ki kellene az árkádnyílásokból bontani. 15 Az 1891. évi helyreállítást Czigler Győző egyetemi tanár tervezte, és Zemanek építőmester kivitelezte. Költségvetése és elszámolása idomrajzzal együtt az OMF tervtárában. 16 A szétfagyott XIX. századi szobrászati díszeket, főképp az ismétlődőket, költség- és munkakímélés céljából időállóbb öntött műkőmásolatokkal pótoltuk. így a főhomlokzat romantikus attika- és oromdíszeit, az ablakkönyöklők groteszk „répaorrú" maszkjait stb. 17 Mappa Sáros Nagy et Kiss Patak ad Camerale Domi: Sáros Patakiense spectantis accurate dimensum a Franc: Römisch Cäali Geometra 1785. — Másolata az OMF tervt árában. 18 A bástya délkeleti sarkában megkezdett feltárást 1962-ben Kovalovszky Júlia módszeres régészeti ásatással folytatta és fejezte be. 19 Natalis de Angelinis építész 1565 — 66- és 1573-ban végez felméréseket az uralkodó megbízásából Magyarországon (Thieme —

Becker: Alig. Lex. d. bild. Künstk). Sárospataki felmérése a Radisches General -Lan desarchívban (Karlsruhe, Kartonsamml. d. grhzgl. Haus — Fidei—

Komm. XV. köt. 53; lásd: Glaser L., A karlsruliei gyűjtemény magyar vonatkozású térképanyaga. Hp. 1933). 20 Az 1603. évi alaprajz a bécsi Nationalbibliothek Cod. 8607. kötetében. A felmérést valószínűleg Dobó Ferenc halála után, birtokai felbecsülésével kapcsolatban készítteti a bécsi udvar. 21 Mindkét inventárium: OL. Kani. Lvt. Arch. Fain. Rákóczi. Az 1612. éviben a párkányiul az alábbiak találhatók: ,,Párkanba ualo eszközök / Az Parkanbä leuő szuszokba . . . Az Párkán Hydgiä . . . Az Parkanbä levő Mari hász alatt . . . Párkán' alat való Pincébe . . ugyanezek az 1613. éviben. Rákóczi György jószágainak 1619. évi számadásában a párkány alábbi említései találhatók: ,,3 July Az Kmelczeős kapu az párkányban dezkay zegezessere attam Leecz zeögett keözepekett No 14"; ,,29 Nouembr: Az párkányban való Boltt Sindöliözessere Sindöly zögett No 1260" (Orsz. Ref. Lvt. Jerney Gyűjt. XII. köt. Regestum super Bonorum etc. Exitus elauorum etc.). A párkányt és részeit a későbbi leltárak és levelek is említik. 22 A párkány szó többnyire két bástya közötti egyenes várfalat, jelent. Ebben az értelemben a sárospataki várra vonatkozó levelekben is sokszor használják. Másik jelentése kapuelővéd-bástya; ilyen értelemben előfordul a regéci, füzéri és más várak leltáraiban is. Legkorábban Gimes vára megosztásáról szóló 1295. évi oklevélben: ,, . . . ad exteriőrein munitionem, quae vulgariter Parcan dicitur . . ." Fejér, Cod. Dipl. VI/1. köt. 355. 23 ,, . . . seram portae illius magnae, hortum Gomboskert spectantis . . . decusserunt . . ." Dézsy L., Balassa Bálint minden munkái. II. köt. 565 — 567. — hinten durch ein Garten und ein Thörl hinein in das Schloss kommen . . ." Névtelen jelentése, Kassa, 1585. jan. 7. Uo., IL köt. 554-556. 21 1632. aug. 5. Sáros Patak: ,,Az Párkány kőfalatis epitettyük az mint lehet, ket vagy harö het alath, ha egy arant akarnok uegbennis megyén, különb all apáttal fogia Nagd látni aztis, mint annak előtte . . ." OL. Arch. Fam. Rákóczi (AFR) Fase. B 1578. 25 OL. AFR. Fase. B 1588. 26 Debreczeni levelei I. Rákóczi Györgyhöz, 1646. jún. 21.: ,, . . . Az Eppeoletben it az menire lehet procedalük de ha teob keomiuesseök lehetneis zwkseges volna Nagi keo rakás lewen az Párkani mellet való kinek boltozasawal való vegezesere ez iden sem erkezeök ciak tíz keomiueseonk lewen az takarodásis im reánk érkezik . . ."; 1646. jún, 26.: ,, . . . Az keomiuesek kglmes Vrä igen kellenének, ha el érkeznének bár ciak 8 jeohetne hogy az Parkant boltozassaval vegezhetneok el ez eztendeőben ... "; 1646. szept. L: ,,... Az keofal rakását az Parkani keoreol mind el végeztek, most archusokat cinalnak es az boltolashoz akarnánk kezdeni de dezkawal nem gieőzeöm . . ." OL. AFR. Fase. B 1589. 27 Debreczeni Rákóczinak, 1047. máj. 16.: ,, . . . az Párkány boltozásával Vezekednek . . ."; 1647. júl. 20.: ,, . . . az Parkáni boltozasanak már nem teob 15 vagy 16 eolnel azis el vegezeodik . . ." OL. AFR. Ease. B 1591. 28 I. Rákóczi György fiának, Zsigmondnak, 1647. okt. 14.: . . . nem kellt volna se boltozni se tölteni azt az kvkorlo szarka feszek bastiatt ki az szegleten volt az Gombos kert vege fele . . ."; Zsigmond válasza, 1647. okt, 18.: ,, . . . Az Párkányban kegls Ur ugyan csak azt az kis rosz bástyát nem boltoztak megh, az fold hordásra ugyan nem érkezhettünk . . ." OL. AFR. Fase. B 1591. 2!

» OMF tervt, 11701. sz. „Joh. Malter 1839" aláírással. 30 A bástya belsejében a terepkialakítást Kovalovszky Júlia 1962. évi és dr. Molnár Vera 1963. évi ásatásai tisztázták. 1963-ban megindult a bástya belsejéből a XVIII—XIX. századi feltöltés kihordása és az eredeti terepkialakítás visszaállítása. 31 Az eredeti és a kiegészítő új falrészek szembetűnő elválasztására a műemlékhelyreál utasoknál általánosan alkalmazott jelző téglasor megtévesztő lehet olyan kőfalaknál, melyeknek csak homlokzati falrétegük pusztult le és ezt egészítették ki, mert a szemlélő azt hiheti, hogy a fal csak a jelző téglasor magasságáig állt, holott a íálmag ennél esetleg több méterrel magasabban megvolt. Ezért a jelen esetben csak hézagosan rakattam be a régi és az új falburkolat csatlakozásánál a fejelő téglákat, 32 A „közkőfal" jelentése bástyák közötti várfal; ilyen értelemben alkalmazza pl. Szalárdi Siralmas krónikájában . 33 Az omlásról közvetlen jelentés nincs, így időpontját sem tudhatjuk pontosan. Elsőnek Rákóczi Zsigmond 1647. febr. 20-án Patakról anyjának, Lorántffy Zsuzsannának írt leveléből szerezhetünk erről tudomást: ,, . . . az köz kőfalnak roszszul lete miat . . ."; Debreczeni I. Rákóczi Györgynek, 1647. ápr. 6.: „ . . . Tegnap eleott érkezek ismegh 100 iobbagi ugian Munka ci jozagbul, kellene ugiä, ha ki volna igazgatni az Rujnanak tiztitasaban rontásában mert sok bay, sok dolcgh vagiö az megh Zakadozot keőfalok rontasibä . . ."; 1647. máj. 16.: ,, . . . mostis 200 ember rajta, de azmint hallom megheiak Egi eolni elszakadozot keo falt sem hanták ki fundamentumából, s nemis tudö ezekteol mikor lezen . . ." OL. AFR. Ease. B 1591. 34 ,, . . . Ugy értjük, nern sokára már az ledőlt falnak is rakásához hozzá kezdenek az fundamentum rakásához, azt is tekintse meg az olasz kőmívessel együtt, s egy értelemből az fundamentumát ásassák jól és állandóul. Az mely kerekded bástya is megmozdult, ott is egy derék reguláris kazamatás, erős bástyát kellene fundálniuk, hogy isten jövendő esztendőt adván érnünk, ahoz is hozzá kezdhetnénk ..." Szilágyi S., Adalék két tüzérszertár történetéhez. Hadtörténeti Közieménvek (1888) 182 — 183. 35 Erre utal Debreczeni 1650. febr. 25-i levele is: ,, . . . miül ta a Bástyát es a közfalt kezte czinaltatni szegény idvezült Kegls Urunk . . ." OL. AFR, Fase. B 1594. 3ß Rákóczi Zsigmond Debreczeninek, Gyulafehérvár, 1647. jún. 6.: ,, . . . az Artellariae magister, es a' fundalois eddigh kiérkeztének, s- azokis tudnak hozzá; Vrunk eő Nga ugy akarja, hogy ha az külseöt nemis, de az belseö keőfalt ez nyáron fel húzassa, es megeppittethesse; kegmed azért mindenkeppen csak ray ta légyen . . ." OL. AFR. Fase. B 1591. 37 Debreczeni 1647. máj. 16-i levele utóiratában: ,, . . . Az keoz fal fundamentumához iftis Egi darabon ugimint tíz eolni hozzusagon imái* hozza keztek es ássák, keowel mezzel kezén vannak hogy mingiarast be rakhassak az fundamentumot, mint mehet végben ez utan mutattia megh az ideo."; 1647. máj. 18.: ,, . . . Az Fundamentum es Rakó keo hordásába megh ne fogiatkozük ..." Uo.