Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

72. kép. A várkastély északi homlokzatának 1840 körüli terve szánsz hármasablaknak a Sub rosa erkély mellett a szimmetria kedvéért elhelyezett vakolatmásolatát, továbbá a pinceablakok hivalkodó keretezését (71. kép). Az északi homlokzat két sarokbástya közötti, 1840 körül készült architektúráját változatlanul állítottuk helyre, csak a már elpusztult teraszra kivezető, földszinti középső ajtót alakítottuk át a szomszédosokkal azonos kiképzésű ablakká

7 (72. kép). A nyugati, bejárati főhomlokzaton a feltárással csak az egykori kapu íve vált láthatóvá, amely a mai kapuval balról szomszédos axisban nyílt. A homlokzat nagy részét egyébként az eredeti kőfalba igen erősen bekötött téglaköpenyezés takarta, és így korábbi kialakítások nyomait nem találhattuk. A Koch Henrik 1829. évi tervén alapuló homlokzat-architektúrát változatlanul helyreállítottuk

8 73. kép. A várkastély nyugati homlokzata középrészének Johann Walther-féle rajza 1840-ből í4. kép. A várkastély helyreállított nyugati homlokzata (73. kép). A főpárkány feletti, romantikus díszű attikát és a középrizalitot koronázó timpanont - amelyeknek faragott kövei rétegesen szc

;

tmállottak — anyag- és munkamegtakarítás céljából előre gyártott műkőelemekből állítottuk helyre. Az oromzatban elhelyezett nagyméretű Bretzenheim-címert nem újítottuk meg a kisebb jelentőségéhez képest aránytalanul magas szobrászati költségek miatt. Az erősen fagysérült címert a múzeum kőtárába helyeztük. A szétfagyott, erősen tagozott kőlábazat helyett itt és az északi homlokzaton ideiglenesen egyszerűbb műkőlap lábazatot készítettünk, amelyet a Belsővár körüli árok visszaállításakor eltávolítunk (74. kép).