Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

57. kép. Az Űri utca 17. sz. összefüggéstelen leletek és elégtelen leletdokumentáció alapján készített gótikus ablaka A tudományos szemléletet műemléki valóság ábrázolásnak is nevezhetnénk a tudományos tervdokumentáció és a helyszíni leletdokumentáció szigorú betartása, hangsúlyozása miatt. Ez a felfogás korunk módszereivel dolgozik, és a XX. század nyelvén beszél. Budavári műemlékhelyreállításunknak ez a kettőssége nemcsak az első évtized eredményeire jellemző, fellelhető a második évtized alkotásaiban is. Xem éppen szükséges kontrasztja első számú műemlékileg védett területünk újjáépítésében ma is elevenül ható tényező. Az 1960-ban elkészült Úri utca 17. sz. homlokzatának elegendő helyszíni leletdokumentáció nélkül költött emeleti és földszinti gótikus ablakai

11 az Országház utca 18. sz. ház ablaksokszorozó módszerét követik. Romantikus túlzásai még akkor sem menthetők, ha a homlokzat más helyein reálisabb leletdokumentációt nyújt. Az emeleti, gótikus profillal rekonstruált ablak in situ maradvány nélkül, összefüggéstelen, másodlagosan befalazott miniatűr töredékek alapján készült. Ezekből az eredeti nyíláskeret arányaira vonatkozóan semmit sem lehetett megállapítani. Ezt a hitelesnek nem mondhaté» ablakkeretet a tervező sommázott profillal és középkorinak feltüntetett festéssel megismételte a homlokzat északi felén. Mégpedig egy olyan kisebb méretű, befalazott barokk ablak helyén, amelynek széleinél ilyen gótikus ablakkeret egykori létét semmi sem bizonyította. Ugyanígy ismételte meg a földszinti, déli szélső középkori ablakot dokumentációs adatok nélkül. Tehát a látszólag rekonstruált gótikus homlokzat és nyíláskeretei legalább ötven százalékban ha.mi58. kép. Az Űri utca 13. sz. ház homlokzata 1944 előtt