Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

tént. Rekonstrukciós kérdésekben az elfogadott tudományos tervdokumentációtól való eltérés műemlékhamisítást eredményezhet — amint ezt az Országház utca 18. sz. és a Tárnok utca 14. sz. esetében láttuk. Ezeknek helyreállítása ha nem is nagymértékben — de a legfontosabb kérdésekben tudományos szempontból kifogásolható módon történt (43. kép). Mindez jórészt a romantikus esztétikai szemlélet egységes összhatásra törekvő elvének következménye, amelyet mint mondottuk — túlhaladottnak érzünk. Ez a műemlék helyreállítási törekvés Sehulek Frigyes, Steindl Imre múlt századi módszereinek egyenes folyománya. Újjáépítésünk felsorolt építészeti hibái azért sajnálatosak, mert a három épület helyreállításával egy időben elkészült a Várnegyedben egy olyan műemlék helyreállítás is, amely a romantikus esztétika túlzásaitól és hibáitól mentes. Ezt a maradéktalan régészeti realizmus és rekonstrukciós tisztaság jellemzi. Módszerei korunk nyelvén beszélnek a múlt századi eredetű törekvésekkel szemben. Az Űri utca 55. sz. alatt álló középkori Mária Magdolna-templom gótikus tornyának újjáépítése 1950 -52-ben történt meg.

34 Ezen a helyen való tárgyalását helyreállításának módszerein kívül az indokolja, hogy 1961— 62-ben készült el copf stílusú előcsarnokának restaurálása, és 1962 —63-ban fejeződött be oldalkápolnáinak újjáépítése.

35 Maga a torony a XV. század közepe körül épült.

36 Alaprajzának tervezéstechnikai rendszere arra vall, hogy valószínűleg délnémet, Ulm -Stuttgart vidéki előkép után készült. A torony alatti helyiség csillagboltozatának a württembergi Maulbronn kolostortemploma baldachinoltár-boltozatával mutatkozó erős rokonsága mindenesetre ezt a származásterületet jelöli ki

37 (44—45. kép). Pompás főkapuja a soproni, eredetileg ferences, majd bencés templom Köpenyes Mária-freskóval díszített kapujának profilanalógiája alapján ítélve 1452 — 53 -körül keletkezhetett.

38 Csillagboltozatának maulbronni hasonmása 1501-ből való. A Mária Magdolna-torony keleti falán feltárt Szent Kristóffreskón 1503-as évszám vált láthatóvá; a csigalépcsőtornyának falába karcolt 1496-os évszám szintén a XV. század második felében lefolyt építését bizonyítja. Későbbi javításáról tanúskodik az „Andreas Szaniszlay A. I). 1588" feliratú kő, amely feltehetően egy a templomon dolgozott mestertől származik. Nyugati homlokzata elé 1 792ben épült Talherr József copf stílusú előcsarnoka I. Ferenc koronázása alkalmából

39 (46. kép). Ennek az értékes, de 1945-ben súlyosan sérült előcsarnoknak vissz a állítási vagy elbontási kérdése a tervező tárgyilagos műemlékszemléletének és helyreállítási módszere tisztaságának fokmérőjévé vált. A copf stílusú csarnok romjai ugyanis eltakarták a pompás gótikus főkaput és eredeti tetőzete erősen belevágott az első emeleti csúcsíves ablak nyílásába. Mixel az egész torony gótikus architektúrájának rekonstrukciójával került helyreállításra, azért az összhatás szempontjából jelentékeny esztétikai nyereséget jelentett volna az előcsarnok lebon4(5. kép. Talherr József copf stílusú előcsarnoka a torony nyugati homlokzata előtt, 1 944 előtti állapot 47. kéj). A Mária Magdolna-torony déli oldalának helyreállítót t gótikus ablakai és támpillérei