Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

24. kép. A homlokzat a műemléki kutatások befejezése után 1959-ben között lehetett az épület tulajdonosa.

5 Feltehetően Szepesi Lászlótól juthatott hozzá, aki 1440-től birtokolta a házat, majd 1484-ben a székesfehérvári prépostnak adta tovább. Végül 1498-ban Szomori Gyárfás János volt az általunk ismert, utolsó középkori tulajdonosa.

6 A XV. század második felében palotává történt átalakítása, faragottkő intérieur-architektúrával készült „pallacium depictum"-a, valamint kapualjának nyolc pompás északi ülőfülkéje mindenesetre művelt és gazdag építtetőjére vall. Buda várának 1686-ban a töröktől való visszafoglalása után Krentzer Gábriel kezébe került, aki 1696-tól szerepel birtokosként a telekkönyvben.

7 A XIX. század folyamán a Pernőfy család tulajdona volt a XVIII. században helyreállított épület.

8 Majd 1875 körül, valószínűleg Ybl Miklós, eklektikus stílusban átalakította

9 (23. kép). Buda 1944 — 45. évi ostromakor komoly sérüléseket szenvedett, de ennek következtében váltak láthatóvá gótikus maradványai is. Ezek műszaki rögzítése, tudományos szempontból már 1949 előtt szükségesnek mutatkozott.

10 Nem régen befejezett helyreállítását minden részletére kiterjedő, módszeres műemléki kutatások előzték meg 1958 —59-ben (24. kép). Ezt követően 1960 —61-ben újjáépítési terveit a Középülettervező Vállalat műemlék-csoportja készítette el.

11 Korunk fejlett műemlékvédelmi szemléletének, kultúrpolitikájának, áldozatkészségének és műemlékhelyreállítási gyakorlatának köszönhető, hogy a humanizmus kori arisztokrata palota az épülő szocializmus zenetörténeti intézetének székházává vált. Falaiban ma is híven őrzi Mátyás király uralkodásának magas színvonalú építőművészet! emlékeit. Ezeknek kulturális mondanivalója a Bartók és Kodály életművéből sugárzó emberi tanítás egyenrangú keretét szolgáltatja napjainkban. A XIV. századi formaredukcióból újjászülető gótikus művészet

12 emléke az a három grafikus stílusú hármasablak (25. kép), amelyek utcai homlokzatának első emeletén láthatók. E különlegesen egyszerű megjelenésű cseh ablaktípusról tudjuk, hogy a Felvidéken, a mai Szlovákián keresztül Csehországból került hazánkba a XV. században.

1:5 Számos példája látható Végles (Viglas), Zólyom (Zvolin) várán és Szepesvár (Spissky Hrad) kápolnáján. Ezek világosan mutatják a Karlstein várán, PrágaKarolinumán vagy Tocnik várán levő, hasordó ablakok

11 átszármazásának útját. E három Országos