Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

Nem sok hiányzik tehát ahhoz, hogy a magyar műemléki kivitelezés szintjét a világszínvonalra emeljük. E cikk célja éppen az volt, hogy még jobban ráirányítsa a figyelmet a műemlékvédelem JEGYZ 1 E kérdés bővebb kifejtéséi lásd: Komán A., Műemlékek helyreállítási munkái. Építésügyi Szemle (19(54) 1. sz. 2 G erő L., Építészeti műemlékek feltárása, helyreállítása és T védelme. Bp. 1958, 178 — 180. — Möller K., Műemlékek helyreállításának műszaki problémái. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye (1935) 43. sz. 3 Péczely Béla ismertetése a Műemlékvédelem I960, évi 2. számában, a L'Architettura 1958. évi 31. számában megjelent cikk alapján. 4 A Palladio című szaklap 1902-ben foglalkozott a munkával, a lap megfelelő példánya azonban Magyarországon nem lelhető fél. Jelen ismertetés a szerző 1963. évi helyszíni tapasztalatain alapul. 5 Balázsi/ B., Korszerű alapmegerősítési módok. Magyar Építőipar (1962) 2. sz. 6 E rendszer ismertetése Balázsy idézett cikkében, továbbá: Becker S., Épületalapozás utólagos megerősítése hártyaszerkezettel. Magvar Építőipar (1962) 6. sz. 7 Gerő. i. m. 180—181. 8 A vegyi talajszilárdítási eljárásokról 1. bővebben: Kemény—Regele, A műemlékvédelem mélyépítési és alapozási problémái. Műemlékvédelem (1959) 4. sz. — Ács—Regele, A vegyi talajszilárdítás újabb módszerei és eredményei. Magyar Építőipar (1956) 7. sz. 9 Ágostházi L., A bautzeni várostorony helyreállítása. Műemlékvédelem (1963) 1. sz. 10 Hesselbacher, M., Sicherungsmassnahmen an der Burgruine Hohengeroldseck bei Lahr, Schwarzwald. Nachrichtenblatt der Denkmalpflege in Baden—Württenberg (1963) 1. sz. A cikk a vonóvas pontos szerkezetét nem ismerteti. 11 Sebek, J., Praktické metódy ochrany S ta vi tel skych pamiatok. Bratislava 1952. (Magyar fordítás az OMF könyvtárában, Az építészeti műemlékek megóvásának gyakorlati módszerei címen.) 12 Biczókl.—Lipcsey M., Elektroozmotikus falszárítás. Magyar Építőipar (1958) 4. sz. 13 Érdekes megjegyezni, hogy az elektroozmotikus falszárítás műemlékeken való alkalmazásáról magyar nyelvű piiblikáció még nem jelent meg, a Pamáfková Péce (1963) 6. számában viszont M. Farka részletesen foglalkozik a kérdéssel. 14 Az előzőkben elmondottak részletes ismertetését 1.: Gerő i. m. 182 — 187. 15

San

guinetti, F., Il restauro dell'arco di Constantino. Palladio'

(1960) I—

II. sz. lt! Lásd: 4. jegyzet. 17 Csorba E., Műemlékek szabadon álló falainak állékonyságbiztosítása. Műemlékvédelem (1963) 4. sz. 18 A szerző helyszíni tapasztalata, 1962. 19 Froidevaux, Y-M., L'église Notre-Dame-sousTerre de l'abbaye du Mont-Saint-Michel. Les Monuments Historiques de la France (1961) 4. sz. A cikk hivatkozik más helyen végzett, utófeszített falkiváltási munkákra, pl. a Freysinnet-módszerrel készült, kiváltásra a Chaise Dieu-i templomnál. 20 A falkoronák védelmével Gerő i. m. a 151 —160. oldalakon foglalkozik. 21 Gabnai S., Tricozálos habarcs alkalmazása a műemlékvédelemben. Műemlékvédelem (1963) 1. sz. 3* műszaki vonatkozásaira, a színvonal további emelése érdekében. Román András ETEK 22 Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészettörténeti Tanszéke kezdeményezésére az utóbbira már történtek kezdő lépések, de a kísérletek egyelőre még csak kezdeti stádiumban vannak (dr. Zádor Mihály közlése). 23

A. Czétényi P., Új szerkezet alkalmazása a műemlékvédelemben. Műemlékvédelem (1962) 4. sz. Ismertetés a L'Architecture d'aujourdhui 1962. évi januári száma alapján. 24 Vö.: Gerő i. m. 202 — 206; Domoslowski W., Műgyanták és felhasználásuk a konzervátori munka során. Műemlékvédelem (1961) 2 — 3. sz.; PrzudzikJ., A sátoraljaújhelyi volt pálos'kolostor faldíszítéseinek restaurálása. Műemlékvédelem (1963) 2. sz. 25 E témakör irodalmából: Gerő L., Romkonzerválások habarcsanyagáról; Szilágyi I., Hozzászólás a „Romkonzerválások habarcsanyagáról" című tanulmányhoz; Gedeon T., Műemlékek színezékei. Mindhárom cikk megjelent: Műemlékvédelem (1961) 2. sz. — UitzP., Festékanyagok, festési eljárások hazai vonatkozású változatainak továbbfejlesztése. Építéstudományi Intézet kutatási zárójelentése. 1961; Sebek i. m. 2fi Ha az olvasó foglalkozni kíván vele, tanulmányozza át : Gerő i. m. 190 — 202; Szakái E., Kőszobrok helyreállításáról. Műemlékvédelem (1957) 2. sz. 27 Péter Tiborné, Vakolatok hidrofobizálása szilikonnal. Építéstudományi Intézet kutatási zárójelentése. 1961. 28 A szerző tapasztalata, 1962. 29 S'anguinetti i.m.; Uő., La piramide di Caio Cestio e il suo restauro. Palladio (1961) III —IV. sz. 30 Román i. m. 31 Mendele Ferenc és a szerző kísérleti jelleggel alkalmazta egy vitkai (Szabolcs-Szatmár megye) népi műemléken. 32 Deiters L., Elektromos sugárzó-fűtés alkalmazása műemlékekben. Műemlékvédelem (1963) 1. sz. 33 Megjegyzendő, hogy e tekintetben nemcsak hazai, de világméretű problémáról van szó. A külföldi szakirodalom és szaksajtó sivár volta arról árulkodik, hogy a meglevő épületállomány felújításának műszaki kérdéseire külföldön se fordítanak kellő gondot. 34 Gojkovics, M., Arszlanagicsa moszt kod Trebinja. Zbornyik(1963). 35

Lenard, J. Z., Przesuwanie budynków zabytkowych w Warszawie. Ochrona Zabytków (1963) 2. sz. — Ugyanerről a témáról fordítás az Országos Műszaki Könyvtár Dokumentációs Központjában : Kobi-ak, J.,A swierczewski útnál levő templom eltolása Varsóban. 36 Az Abu Simbel-i mentési munkák irodalma: Hajnóczy Gy., Abu Simbel megmentése — post festa. Magyar Építőművészet (1963) 6. sz.; Gerő L., Külföldi lapszemle. Műemlékvédelem (1961) 4. sz.; The Egyptian Gazette különszáma: Tbc Nubian Monuments (1962) nov. — Ez utóbbi az Abu Simbel-in kívül más, elárasztással fenyegetett műemlékek áthelyezéséről is beszámol, így többek között a kalabashai temploméról, melyet ugyancsak kövenként szállítottak át új helyére. A munkát a Nílus áradásakor végezték, így a szállítás vízi úton történhetett. 35