Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

JEGYZETEK 1 A Felügyelőség népi és ipari műemlékek védelmével kapcsolatcs korábbi munkájával a Magyar Műemlékvédelem 1949 — 1959 című évkönyv (Bp. 1960) foglalkozik: Vargha L. — Tóth J.— Cseh I., Népies ipari műemlékek védelme. 121-142. old. 2 A gyűjteményanyag egységesítése és az azonos szempontok érvényesítése érdekében 1902-től kezdődően a falukutatást — mint generáltervező — az EM Városépítési Tervező Vállalat végzi el, és a munka gyakorlati lebonyolításában a VATERV Műemléki Osztálya nagymértékben részt vesz. 3 Az elmúlt négy évben összesen 17 megyében történt falukutatás: Baranya 51 község Bács 6 község Békés 11 község Borsod-Abaúj-Zemplén 102 község Fejér 1 község Győr-Sopron 51 község Hajdú-Bihar 6 község Heves 2 község Komárom 01 község Nógrád 8 község Pest 1 község Somogy 26 község Szabolcs-Szatmár 129 község Tolna 12 község Vas 87 község Veszprém 44 község Zala 119 község összesen tehát 717 község felkutatását végeztettük, illetve végeztük el. (1962-ig csak Csongrád és Szolnok megyében nem történt falukutatás.) 4 À népi műemlékek védelmével kapcsolatos előadás rövid kivonatát lásd: Mendele F., A Műemléki Albizottságok feladatai a népi műemlékek védelmében. Műemlékvédelem VI (1962) 1. sz. 16 — 18. 5 A gyűjteményanyag ismeretén kívül a revízió szükségessége a műemlék - - műemlék jellegű faluképi jelentőségű épületek arányából is kitűnik. Az 1962. évi nyilvántartás 47 műemléki minősítésű, 918 műemlékjellegű és 1275 faluképi (városképi) jelentőségű népi építészeti emléket tartalmaz. Bizonyos, hogy a néprajzi és építészettörténeti értéket figyelembe véve ennél több objektum igényelne műemléki védelmet, összehasonlítva a faluképi jelentőségű, elsősorban pedig a műemlék jellegű épületek számával. 6 Az átalakítási és bontási igényekből származó nagyarányú fluktuálás szemléltetésére összeállítottuk az 1962-ben védetté nyilvánított, illetőleg törölt népi műemlékek számát: 1962-ben védetté nyilvánítottak 229 népi építészeti szempontból értékes objektumot. (Ebből 23 műemlékjellegű, 206 faluképi jelentőségű. Műemléki védelmet ebben az évben népi építészeti emlékre nem írtak elő.) Ugyanakkor a műemlékjegyzékből 2 műemléki minősítésű, 19 műemlékjellegű és 46 faluképi jelentőségű épületet töröltünk, illetve a törlést javasoltuk a Minisztériumnak. 7 Hatósági munkánk során a rendszerezett falukutatási anyaghoz mellékeljük a bontási kérelmekhez bekért felmérési rajzokat, a bontási dokumentációt is. A népi műemlékekre vonatkozó minden anyag: leírások, felmérési manuálék, rajzok és vázlatok, fényképek, az elbontott objektum helyére építendő új épület terve, valamint a térképek és a helyszínrajzok — megyénként és községenként külön dossziékban kerülnek a Felügyelőségen tárolásra. Ez lehetővé teszi az anyag folyamatos fejlesztését, egy-egy objektum teljes anyagának gyors áttekintését. A kutatási anyag könnyű, gyors kezelése érdekében szükséges lenne egy nyilvántartási katalógus összeállítása is, azonban ez csak a kataszterjellegű gyűjtőmunka 1970-re tervezett befejezése után lehetséges. 8 Az OMF és jogelődje, a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja által korábban helyreállított népi műemlékekkel a Magyar Műemlékvédelem 1949 —1959 című évkönyv idézett cikke foglalkozik (133 —136. old.). 9 Mendele F., A ráckevei hajómalom. Technikatörténeti Szemle (1962) 1-2. sz. 173 — 179. 10 A faharangláb 1791-ben épült. (Az építés évszáma — ,,Ao 1791. Die 23 May" — a bejárattól jobbra, az egyik könyökfán található. ) 11 A legértékesebb és így feltétlenül fenntartandó szélmalmok jegyzékét Pongrác/. Pál adatai alapján állítottuk össze. 12 Szigliget és Tihany együttes védelme után javaslataink alapján 1963-ban készül Cák (gesztenyés), Hollókő, Petőmihályfa (gesztenyés), Villánykövesd (pincesor) és egy-két Fertő vidéki előtornácos utcasor, település együttes védelmére vonatkozó tervezet is.