Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

331. kép. Zalaszent mihály, Rákóczi utca 4. sz. lakóház faragott tornácoszlopa társ: Waigand Mária, OMF). A helyreállításnál ­amely 1963-ban is folytatódik — a malomház oldal­falainak kisebb mérvű javításán kívül teljes felújí­tásra kerül a víziláda a zsilipberendezéssel, a külső járószint a három vízi kerékkei és a szükséges alapozásokkal. A korábbi, tölgyfagerendákból készült terelő és támfalak helyett a kivitelezés során tölgyfapallókkal borított vasbeton támfalat készítünk. A malomház műpala fedését az eredeti állapotnak megfelelően, hornyolt fenyőfazsindely ­lyel cseréljük ki. A helyi mezőgazdasági termelő­szövetkezet igényeire való tekintettel felmerült annak gondolata, hogy a berendezésnél az egyik szitarendszer eredeti felújítása mellett a másik szitarendszert tápszer keverésére tesszük alkal­massá, így megpróbáljuk az eredeti funkció rész­beni megmaradását is biztosítani. A berendezés rekonstrukciójánál igénybe vesszük a Malomipari Tröszt segítségét is. Az üzemeltetéssel remélhe­tően a nagyon értékes műemlék állandó kar­bantartása és állagmegóvása is biztosított lesz (326. kép). Dragonits Tamás (VÁTERV) korábbi programja és terve alapján Vitkán (Hunyadi utca 2. sz.) az utcai és udvari tornácos, szabadkéményes, pitva­ros-konyhás lakóházban — a mellette levő kamra alapfalainak felhasználásával — védőnői lakást és rendelőt alakítunk ki (Mendele Ferenc—Román András terve). A terv az utcai szobák eredeti rendeltetés szerinti használatát és a szabadkémény megtartását is biztosítja. A pitvaros konyha rész­beni átalakításával, valamint a hátsó, udvari (nagy) szoba meghagyásával — ezt a helyiséget váróteremnek képezzük ki — az épület alaprajzát az új funkció ellenére csak minimálisan kellett megváltoztatni. (A kisebbik hátsó szobában helyeztük el a mellékhelyiségeket.) A kamra alapfalain építjük fel a rendelőt, s a lakóház és kamra között alakítjuk ki a vetkőzőfülkéket. A vályog- és vert falat kisebb kiegészítésekkel megtartjuk, és a nádfedést újítjuk fel. A helyre­állítást a községi tanács támogatásával az OMF 1963-ban saját kivitelezésében végzi el. Az 1963 —65-re tervezett helyreállításokat prog­ramkialakító tárgyalásokkal, az állami tulajdonba vétel, illetve kisajátítás megindításával, a tervezési feladatok előkészítésével és elvégzésével folyama­tosan biztosítjuk. A már említett szegvári szélmal­mon és vitkai parasztházon kívül tervünk szerint 1963-ban állítjuk helyre a szalafői kástét (az EM Győri Tervező Vállalat terveit Waigand Mária dolgozta át), a parádi Sziget utca 10. sz. paraszt­házat a hozzá tartozó óllal és pajtával (tervező: Sándy Péterné, VÁTERV), a szendrői Petőfi tér 5. sz. ún. Festő-házat (tervező: Mendele Ferenc — Waigand Mária) (327. kép), a kengyeli Bagi-féle szélmalmot (tervező: Nándory Klára, OMF), a hollókői Kossuth Lajos utca 82. sz. parasztházat (tervező: Gazda Anikó, VÁTERV) és a zalaeger­szegi Olai-vízimalmot (tervező: Cser Károlyné, VÁTERV) (328. kép). A fenti rövid áttekintésből kitűnik, hogy a népi műemlékek védelme terén a viszonylag rövid idő és a fennálló nehézségek ellenére komoly eredmé­nyeket értünk el. Rendszeres falukutatás indult meg a népi műemléki kataszter felállítása érdeké­ben, műemléki nyilvántartásunkat részint már kiegészítettük a népi építészeti emlékanyaggal is. A népi műemlékek védelmével külön előadók fog­lalkoznak, és egyes objektumok dokumentálása

Next

/
Thumbnails
Contents