Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

331. kép. Zalaszent mihály, Rákóczi utca 4. sz. lakóház faragott tornácoszlopa társ: Waigand Mária, OMF). A helyreállításnál amely 1963-ban is folytatódik — a malomház oldalfalainak kisebb mérvű javításán kívül teljes felújításra kerül a víziláda a zsilipberendezéssel, a külső járószint a három vízi kerékkei és a szükséges alapozásokkal. A korábbi, tölgyfagerendákból készült terelő és támfalak helyett a kivitelezés során tölgyfapallókkal borított vasbeton támfalat készítünk. A malomház műpala fedését az eredeti állapotnak megfelelően, hornyolt fenyőfazsindely lyel cseréljük ki. A helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet igényeire való tekintettel felmerült annak gondolata, hogy a berendezésnél az egyik szitarendszer eredeti felújítása mellett a másik szitarendszert tápszer keverésére tesszük alkalmassá, így megpróbáljuk az eredeti funkció részbeni megmaradását is biztosítani. A berendezés rekonstrukciójánál igénybe vesszük a Malomipari Tröszt segítségét is. Az üzemeltetéssel remélhetően a nagyon értékes műemlék állandó karbantartása és állagmegóvása is biztosított lesz (326. kép). Dragonits Tamás (VÁTERV) korábbi programja és terve alapján Vitkán (Hunyadi utca 2. sz.) az utcai és udvari tornácos, szabadkéményes, pitvaros-konyhás lakóházban — a mellette levő kamra alapfalainak felhasználásával — védőnői lakást és rendelőt alakítunk ki (Mendele Ferenc—Román András terve). A terv az utcai szobák eredeti rendeltetés szerinti használatát és a szabadkémény megtartását is biztosítja. A pitvaros konyha részbeni átalakításával, valamint a hátsó, udvari (nagy) szoba meghagyásával — ezt a helyiséget váróteremnek képezzük ki — az épület alaprajzát az új funkció ellenére csak minimálisan kellett megváltoztatni. (A kisebbik hátsó szobában helyeztük el a mellékhelyiségeket.) A kamra alapfalain építjük fel a rendelőt, s a lakóház és kamra között alakítjuk ki a vetkőzőfülkéket. A vályog- és vert falat kisebb kiegészítésekkel megtartjuk, és a nádfedést újítjuk fel. A helyreállítást a községi tanács támogatásával az OMF 1963-ban saját kivitelezésében végzi el. Az 1963 —65-re tervezett helyreállításokat programkialakító tárgyalásokkal, az állami tulajdonba vétel, illetve kisajátítás megindításával, a tervezési feladatok előkészítésével és elvégzésével folyamatosan biztosítjuk. A már említett szegvári szélmalmon és vitkai parasztházon kívül tervünk szerint 1963-ban állítjuk helyre a szalafői kástét (az EM Győri Tervező Vállalat terveit Waigand Mária dolgozta át), a parádi Sziget utca 10. sz. parasztházat a hozzá tartozó óllal és pajtával (tervező: Sándy Péterné, VÁTERV), a szendrői Petőfi tér 5. sz. ún. Festő-házat (tervező: Mendele Ferenc — Waigand Mária) (327. kép), a kengyeli Bagi-féle szélmalmot (tervező: Nándory Klára, OMF), a hollókői Kossuth Lajos utca 82. sz. parasztházat (tervező: Gazda Anikó, VÁTERV) és a zalaegerszegi Olai-vízimalmot (tervező: Cser Károlyné, VÁTERV) (328. kép). A fenti rövid áttekintésből kitűnik, hogy a népi műemlékek védelme terén a viszonylag rövid idő és a fennálló nehézségek ellenére komoly eredményeket értünk el. Rendszeres falukutatás indult meg a népi műemléki kataszter felállítása érdekében, műemléki nyilvántartásunkat részint már kiegészítettük a népi építészeti emlékanyaggal is. A népi műemlékek védelmével külön előadók foglalkoznak, és egyes objektumok dokumentálása