Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

287. kép. Vogel Gergely: Utolsó vacsora e. falképe a majki refektóriiimban Esterházyak nagyrabecsült építésze, Franz Anton Pilgram halála után (17(31) juthatott. A majki és a tatai rendházak főhomlokzatának s különösen a Pilgram-oeuvre-ben oly gyakran előforduló díszesen kialakított körös-ovális fölül világító ablakú főkapunak azonossága után nem kíván további bizonyítást az, hogy az egy időben, egyazon patrónus alatt és azonos birtoktesten épült két szerzetesház, a majki és a tatai közös építőmesteréül Franz Anton Pilgramot, az Esterházy család bécsi építészét fogadhatjuk el. Az idézett levél mondja el továbbá részletesen, hogy Esterházy Ferenc ,,Maikon a maga számára bizonyos alkalmatosságokat kéván föl áléttani, a végre a mult esztendőbe [1760] önnen Bécsi Épitő Mesterit [Pilgram] is méltóztatott Maikra le küldeni és a Dclineatiokat megcsináltatni". Ez esetben az eredeti Pilgram-féle terv kibővítéséről, illetve részletes kidolgozásáról volt szó: a ,,foresteria" olyan kialakításáról, ahol az alapító utódai kényelmes visszavonuló helyet találhatnak. Radossányi megemlékezik még Esterházy Ferenc 2500 Ft-os adományáról, de megjegyzi azt is, hogy „Nepomucenus Szent János Templomának is még sok héja vagyon". A tatai régens önkényességére s a hazai barokk sorsára is oly jellemző sorokat ebben a levélben olvashatjuk: „Én Pilgram Uram Delineatióját és költséges Conceptusit eijel nappal forgattam és bizonyára azt találom, Consiliarius Balogh Ferenc Urammal egyetemben, hogy felinyi pitizel azt el vigezzük a kit Eő ezrekre számlál. Mink mindeneket rendbe vettünk és az égisz Epületink Simetriája meg maradván Excellenciád alkalmatossági contentuma szerint lehetnek és arra a Delineatiót is elkészítettem. Az alatt is sub litere A.) ide rekesztem az Alkalmatosságoknak Specificatioját. Hogy tehát a klastrom épületivel tovább mehessünk, szükséges Excellenciád Palotájához kezdenünk legelőször is. Én ugyan ezt nem azért sürgetném, hogy egyebet építeni nem tudnék, hanem egyedül, hogy azzal complaceáljak Excellenciádnak." Balogh Ferenc és Radossányi László, a dilettáns építtetők, Franz Anton Pilgram művészi tervét, hogy „felinyi pinzel azt el vigezzük", kontár módon átdolgozták, díszeitől megfosztották, értékét lefokozták. Feltehető, hogy a főhomlokzat díszes sarokpavilonjai maradtak el festői sisakjaikkal,aközéprizalit kiemelt oromzata és francia tetőzete a kőkeretes kerek vagy ovális tetőablakokkal, vázákkal s talán a bejárat előtti térség lépcsőzetes, teraszos kialakítása. Hasonló tervet készíthetett Pilgram Majkra is, mint amilyent a szentgotthárdi cisztercita kolos-