Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

weigi apátsági templom — Lucas Hildebrandt által tervezett, de mesterünk által folytatott - homlokzatának tagolási rendszerét használta föl e kis remekművén (277. kép). 1746. július 12-én így számol be Balogh Ferenc id. Esterházy Józsefnek: „Tegnapi napon Maikon lévén Fater László [Radossányi] Superior Uramnak épületeit meg tekintettem, a ki az ő Templomon felül első, külső, s belső tractusnak fundamentumát, amint az Épületek egyenes Lineába mennek, sőt a forsteria udvarában, kiben kut is vagyon in delineatione föl jedjezet falat is egy részrül és a Clausurát a kapuig egészen föl vitte. Most fordulnak azonban a kőmívesek a forsteria felé, kitül ekkorágh el alván killeb eseő épületet oly okbul sietette, hogy innendtül azt el rendelt Simetriában az Olasz Papok akadált kevesebbet tehessenek, annyival is inkább, hogy már öt hat héttül fogva Generalis Vicariusok Assistensével együt ottan lévén, mind kettőnknek jelenlétében, a nélkül, hogy ekkorig az ellen egy szót is ejtettek volna, csináltatik és készítettik . . ,"

43 A levélben emlegetett épületek topográfiailag nehezen azonosíthatók (278. kép). De kitűnik az olasz rendtartomány generálisának bizalmatlansága Radossányi tevékenysége iránt, amelyre az olaszok néma és vészjósló hallgatásából következtethetünk. Úgy látszik, hogy az építkezés rendi szabályzatának betartását ellenőrzik, ezért is oly sietős Radossányi számára, hogy a „forsteria" (foresteria kolostor; kolostorral egybekapcsolt, laikusok által is igénybe vehető vendégfogadó = konvent) és a klauzura viszonya a kamalduli szabályoknak megfelelően tisztázott legyen. A tudósítása „Templomon felül első, külső, s belső tractusnak fundamentumát" kifejezése azt sejteti, hogy a templom ekkor alapjaiban vagy nyersen már állott. Az egykori tudósítások feloldására a mai állapotról készített műszaki felvételek nyújtanak támpontot (278—282. kép). A szóban forgó épület a konvent keleti szárnya, ahol a refektórium helyezkedik el. Ez a szárny kelet felé egy alsó, földszinti traktussal bővül, ahová csatlakozik a pince is, és mind kívülről, mind az egy szinttel magasabb konventudvarról külön-külön megközelíthető. Egy belső lépcsőn pedig a mélyebben fekvő helyiségeket érhetjük el. A refektóriumot is magába foglaló, az udvar felől földszintes szárny s az északi főhomlokzat emeletes traktusa, azaz a világiak és egyháziak részére fenntartott épületrészek szellemesen kapcsolódnak. A falak, amelyeken a tudósítások szerint a kőművesek oly nagy hirtelenséggel dolgoznak, egyrészt a remetelakok területét zárják le, illetve kapcsolják a templom szentélyéhez a szerzetesi regulák követelményei szerint, másrészt a templom homlokzati bejáratához biztosítanak összekötő — de kapuval lezárható — átjárót a zarándokok és a foresteriában elmélkedésre visszavonult világi hivők részére. 1746-ban már a díszítőmunkák is folynak. Az egyes remeteházak oromzatán sorra helyezik el az azt alapító család díszesen kifaragott címerét. Id. Esterházy József elhalt első, valamint második felesége nevére, majd az Esterházy Imre prímás alapítványából fundált ermitage-okra „csináltatandó és iölteendő czimereket" Balogh Ferenccel delin eáltatta.

11 Id. Esterházy József a három családi „cella" felépítését 1746. május 1-én kelt rendeletével, 1500 Ft előirányzattal indította el, és az építési tervek jóváhagyása után, oda hat uradalmi kőművest rendel ki.

45 Itt értesülünk, hogy a szerzetes-kézműveseken és Pilgram bécsi iparosain kívül még helyi - - nyilván uradalmi — kőművesek is dolgoztak Majkon. Ugy látszik ugyanakkor, hogy Pilgram saját vállalkozásában készíti a templomot, a konventet, a díszkaput és a külső, Szent Szűz tiszteletére emelt kápolnát. Előbbi - - a zárókövében levő évszám szerint — 1746-ban készült el; a celli kápolnát pedig 1757-ben fejezték be. Pilgram állandó megbízottja ezen épületeknél Gábriel Tamás (Thomas — Tobias Gabriel) kőművespallér, aki az Esterházy-uradalomtól 1747-ben engedélyt kap arra, hogy Vértessomlón házat építsen, letelepedjék és kétévi adómentességben részesüljön.

46 Radossányi László 1747 júniusában Bécsben jár, ahol id. Esterházy megbízásából Anton Erhard Martineiii (1684 — 1747) számára is visz üzenetet. Visszatérte után jelentik Esterházynak: „Martinelli Uram Morvában Liechtenstein Herczeg Jószágában vagyon s három négy hét előtt onnand vissza Bécsbe nem váratik, hová az idevaló [tatai] várnak [átépítésére vonatkozó] delineatioját magával vitte el, hogy időt találván azokat el készíthesse."

47 Ezek szerint a tatai vár épületeinek tervezésében Franz Anton Pilgramon kívül Anton Erhard Martinellinek is szerep jutott. Martinelli halála s egyéb okok miatt a tatai vár átépítése elmaradt. 1749. június 9-én a Balogh Ferenc által kiadott rendelkezésből értesülünk, hogy az elhunyt Esterházy József végrendelete értelmében Majkon építendő cella alapkövét május 16-án tették le.

48 Az iratanyagból — amint láttuk — alig tisztázható a templom pontos építéstörténete. A templomépítés szándéka 1734-ben merült fel először okmányszerűen Radossányi László subpriornak Balogh Ferenchez írt levelében: „Ides Uram az a csukás halastót ki nem köl engedni halaztatni N. Uraimékkal, mert én a halak eránt oly dispositiot teszek, hogy magunk szükségére is maradgyon s egy vissza a Templom falaiba is temetődgyön, mert a nyitrai klastromunk jó pinzen megh fizeti, ne talántán Bécsbe vigyék . . ,"

49 Kultúrtörténeti érdekességű, hogy épülő templomba halat falaznak be; és ez az adat eddig egyedülálló építészettörténetünkben. A templom alapkőletételéről nincs hírünk. Radossányi superior egy keltezés nélküli levelében írja: „ . . . folyamodom Tekéntetes Uramhoz, méltóztassék Nepomucénus Szent János tiszteletére építendő Templomunkat csak legh kisebb kezdetben is vetetni, mely Templomunknak e napokban Fratsenn által ki dolgozót [sic !] formáját [famodell] és valóságos Delineatioját ime alázatosan bé nyújtatni ? Által látom, hogy a Tatai