Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

Ez utóbbi mellett XII —XIII. századi kerámia került napvilágra. A francia forradalomban elpusztult vár romjainak helyreállítása 1961-ben történt meg.

34 Áttekintésünk végére értünk. Elsősorban KözépEurópáról és Nyugat-Európa egy részéről esett szó. Az elmondottak egyértelműen bizonyítják, hogy a régészeti kutatások főként a második világháború után egyre jelentősebb szerepet kapnak a műemlékvédelem egész területén. E körülmény arra is utal, hogy a történeti hitelesség, a fejlődés lehető teljes ismerete és a feltárások eredményeinek kétirányú - egyrészt az illető épületre, másrészt a vonatkozó korok egész életére, s beléje ágyazódó művészetére kiható — felhasználása mindenütt teret hódított. Ugyancsak megfigyelhető a módszerek állandó finomodása, az aprómunka elmélyítése s egyszersmind a nagy összefüggések felderítése érdekében. Megállapítható, hogy a hazai viszonyok következtében nálunk kialakult módszerek és célok nemcsak megállják helyüket, hanem több szempontból európai tekintetben is példásaknak tarthatók. Ma már mindenütt megnőttek az igények a szigorúbb tudományosság iránt. Mégis pl. a leletanyagnak és a rétegvizsgálatoknak a külföldi műemlékvédelemben általánosan még nincsen olyan súlyuk, mint nálunk. A budai vár és a visegrádi palota feltárásai e vonatkozásban nemcsak méretben emelkedtek ki, hanem módszereik finomsága, a vizsgálatok sokrétűsége szerint is követendő utat mutattak a hasonló hazai kutatások és műemlékhelyreállítások számára. Egyben a legmagasabb igények kielégítésére is alkalmasakká váltak és európai színvonalat képviselnek. A műemlékvédelemmel kapcsolatos külföldi régészeti tevékenység e részleges számbavétele nemcsak azért hasznos, mert sok új ismerethez vezet, hanem azért is, mert megerősít bennünket saját munkánk, saját céljaink és eszközeink helyességében. A tanulságok pedig egyszersmind új utakat nyitnak számunkra s eddigi eredményeink további fejlesztésére, elmélyítésére ösztönöznek. Entz Géza JEGYZETEK 1 Zachwatowicz, J-, Polska architektúra monumentalna w X i XI wieku. Kvvartalnik Architektury i Urbanistyki. 1961, 101 —131. — Swiechowski, Z., Wczesna architektúra piastowska okoló roku 1000. Poczatki Paiístwa Polskiego, Poznan 1962, 245 — 268. — Uő., Budownictwo Romanskie w Polsee. Wroclaw—Warszawa—Kraków 1963, 404. Józefowiczówna, K., Recherches sur l'architecture de la cathédrale de Poznan d'après les récentes fouilles. Cahiers de Civilisation Médiévale (1961) 323 — 342. 2 Zachwatowicz es êwiechowshi idézett munkái. Az alaprajzot és a padlót 1.: /Swiechowski, Budownictwo . . . 68 — 69. kép. ;i Józefowiczówna, K., Prace badawczo-naukowe w kosciele parafialnyim w Trzemesznie. Ochrona Zabytków (1955) 34 — 49. 4 Zachwatowicz és §wiechov)ski idézett munkái. 5 Morelowski, M., Wykopaliska na ternie lewobrzeznego zamku Piastów w Wroclawiu. Ochrona Zabytków (1955) 10-16. 6 Magirivs, H., Die Baugeschichte des Klosters Altzella. Berlin 1962. 7 Zaske, N., Das Zisterzienserkloster zu Kloster auf Hiddensee. — Ebbinghaus, K., Die Ausgrabungen des Zisterzienserklosters auf Hiddensee. 1954/55. Wissenschaftliche Zeitschrift der Ernst Moritz Arndt-Universität, Greifswald (1961) 337 — 358, 359-366. 8 Magirius H., Die Stiftkirche zu Ebersdorf und ihr romanischer Vorgängerbau. Wissenschaftliche Zeitschrift der Karl Marx-Universität, Leipzig (1963) 407 — 426. 9 Habovstjak, A., Archeologicky vyskum v Bini. Vlastivedny Casopis (1963) 173 —177. — Uő., Zaniknuté románske stavby na Baratke pri Leviciach. Uo. (1961) 132 — 137. 10 Cibulka, ,/., Velkomoravsky kostel v Modré u velehradu a zacatky krestianstvi na Mora ve. Praha 1958. Uő., Grossmährische Kirchenbauten Sanofi Cyrillus et Methodius. Praha 1963, 49—117. 11 Hejna, A., Archeologiczky vyzkum románské klásterni basiliky v Teplieich. Zprávy Památkové Péce (1956) 73-81. 12 Maiei, M., Contribuai i arheologiee la istoria orasului Suceava. Bucuresti 1963. 13 Entz G., XI. századi kőfaragóműhely Zalaváron. Bulletin du Misée des Beaux-Arts (1964) Nr. 24. 109-124. 14 Vetters, H., Die Grabungen im Salzburger Dom in den Jahren 1956 bis 1958. Kunstchronik (1958) 345 — 352. 15 Egger, B., Die altchristliche Kirche unter der Laurentius-kapelle von Imst. Osterreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege (1963) 164—165. 16 Menghin, O., Frühmittelalterliche Kirche mit Begräbnisplatz in Pfaffenhofen, Tirol. Uo. 148 — 153. 17 Schmoller, A., Neues zur Baugeschichte der Stadtpfarrkirche in Eisenstadt. Uo. 1954. 29 — 31. Az alaprajz után ítélve a kismartoni román kori templom építési idejét inkább a XIII. század első felére helyezném. Az egyenes záródású szentély ezt valószínűbbé teszi. A sopronhorpácsi templomra 1.: Dümmerling Ö., A sopronhorpácsi román kori templom helyreállítása. Műemlékvédelem (1961) 196-206. 1K Juraschek, F.—

Jenny, IF., Die Martinskirche in Linz ein vorkarolingischer Bau in seiner Umgestaltung zur Nischenkirche. Linz 1949. — Egger, B., Die Martinskirche in Linz. Oster. Zeitschr. für Kunst und Denkmalpflege (1963) 165 — 168. 19 Doppelfeld, 0., Stand der Grabungen und Forschungen am alten Dom von Köln. Forschungen zur Kunstgeschichte und Christlichen Archäologie. BadenBaden 1953, 91 — 102, 103 — 115; 1954, 69 — 100. 20 Berger, H., Die Ausgrabungen unter der Stiftkirche des Hl. Viktor und in der Stift Immunität zu Xanten. Kunstchronik (1963) 117 — 137. — Tagung der Landesdenkmalpfleger im Rheinland, 1957. Berlin 1957, 31 — 37. 21 Fehring, 67., Vorbericht über die Ausgrabungen des Staatlichen Amtes für Denkmalpflege Stuttgart in der Stadtpfarrkirche St. Dionysius zu Esslingen a. N. Nachrichtenblatt der Denkmalpflege in Baden

—Würtfenbcrg (1961) 30 — 40. — Uő., Die Ausgrabungen in der Stadtkirche St. Dionysius zu Esslingen am Neckar. Kunstchronik (1962) 29-36, 57 — 63. 22 Cichy, B., Die evangelische Stadtpfarrkirche St. Maria und St. Martin zu Langenau. Nachrichtenblatt der Denkmalpflege in Baden

—Württemberg (1962) 63-71. 23 Nachrichtenblatt (1958/59) 85 — 91 ; (1960/61) 86 — 89; (1962) 58-59, 112. 24 Dorgelo, A., Het oude bisschopshof te Deventer. Berichten van den Rijksdienst voor het Oudheidkundig Bodenonderzoek (1956) 39 —80

v — Vö.: Kozák Károly ismertetése: Művészettörténeti Értesítő (1960) 150 —151. 25 Bosenberg, H. P. B., De Sint Eusebiuskerk te Arnhem. Bulletin van de Koninklijke Nederlandsche Oudheidkundige Bond (1962) 189 — 212. IS