Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

207. kép. A várépületet körülvevő fal torony előtti ötszögű bástyájának maradványa, kulcslyuk alakú lőréssel melyet valószínűleg olasz építészek terveztek.

33 Nem tartjuk kizártnak, hogy a hazai várépítészetben még újnak számító budai védőművet választották mintául a rondella építéséhez. Bizonyára nem sokat tévedünk, ha. a várudvar épületrészekkel való beépítésének befejezését, az első emeleti gyámköves folyósé) felcserélését támpilléres folyosóval, és a nyugati rondella építését a XV. század végére, a XVI. század elejére helyezzük (211. kép). Az okleveles adatokból kitűnik, hogy a század 208. kép. A várépületet körülvevő fal déli sarkán kiásott ötszögű bástya maradványa utolsó évtizedében Corvin János többször is tartózkodott Gyulán. 1492-ből arról is tudunk, hogy a családi kincseket (valószínűleg annak egy részét) a gyulai várban őrizték.

31 Corvin János 1504. évi halála után özvegye, Frangepán Beatrix a várnak majdnem állandó lakója lett. 1509. január 25-én itt tartotta esküvőjét György brandenburgi őrgróffal.

35 Frangepán Beatrix második házassága után rövidesen meghalt. A vár 1510-ben már az őrgróf birtokában van,

36 aki nagyon keveset tartózkodik Gyulán. A megmaradt nagyobb számú levelezésben néhány az építéstörténetre vonatkozó adat is előfordul, de jelentősebb építkezést nem említenek. Lehetséges azonban, hogy a vár nyugati sarkált álló, téglából épült rondella alaprajzának megfelelően a külső várfal északi és keleti sarkára is kerek földbástyát építettek. Erre az építésre utal az, hogy az ásatás során a külső téglafal keleti sarkánál több vastag cölöp került elő (175. kép). Köríves elhelyezkedésük nagyjából a nyugati téglarondella külső falsíkja hajlásának felel meg. Sadobrich Péter várnagy 1525. március 17-én kelt levelében az őrgrófnak — többek között — azt írja, hogy a nemesség haragjától félve a vár négy szegletén ablakokat vágattak és ott ágyúkat helyeztek el.

37 Néhány évvel később, 1528. július 17-én a vár felszereléséről készített leltárban a boltozatok fölött ugyanezt a négy, ágyúk számaira vágott nyílást említik.

38 A négy kivésett nyílás a várépület külső falában ma is látszik.

39 A mohácsi vész utáni zűrzavaros években a környék nemességének többsége Zápolyai Jánoshoz csatlakozott, a gyulai vár azonban Ferdinánd hűségén maradt. Zápolyai a környező várak elfoglalásával egyre közelebb férkőzött Gyulához, úgyhogy a várat a várható ostromra meg kellett erősíteni. 1528-ban a gyulai polgárok árkolták körül, és erősítésén 1529-ben is dolgoztak.

10 Ebben az időben elővárátis említik,

11 ezt azonban csak palánkfal védhette, mert Czibak Imre katonái a nemsokára bekövetkezett ostromnak már az első napján elfoglalták. Az elővár a várépület délnyugati oldalán lehetett. 1529. június lén kelt levelében Lötz János tanácsos tudatja György brandenburgi őrgróffal, hogy a váron a szükséges javításokat végzik, mivel a vadaskert felőli fal süppedni kezdett. Tégla hiányában Gyula város tanácsának hozzájárulásával a Vári melletti régi kápolnát bontották le, és anyagát a várfal építésére használták fel.

42 Ekkor készült a várépület keleti sarkának megtámasztására az a két nagyméretű támpillér, melyek közül a délkeleti ma is eredeti állapotban van. Az északkeleti támpillér falából az alapozás fölött csak kis részlet maradt meg, amelynek északnyugati részére az eredetinek fele szélességében újabb támpillért építettek (214. kép). Mindkét támpillérnél a várépület és a pillér alapozása között és fölötte hézagot hagytak, hogy az a várépület falát erősebben támassza meg. 1529 nyarán Zápolyai János híve, Czibak Imre körülzárta a várat. Mivel a védők a 75 napra kötött