Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

A GYULAI VÁR ÁSATÁSÁNAK ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI EREDMÉNYEI Középkori várépítészetünk fennmaradt emlékei között igen kevés téglaépületet találunk. Ennek okát elsősorban abban kereshetjük, hogy a másfél százados török hódítás harcaiban ezek a síkvidéki, az Alföldön és közvetlenül annak peremén épült téglavárak pusztultak cl a legjobban. Ami pedig megmaradt belőlük, azt legtöbbször eltüntette a XVIII. század újjáépítő tevékenysége. Ily módon érthető, hogy középkori építészetünknek meglehetősen egyedülálló emléke a gyulai vár, melyet legjobb állapotban fennmaradt és méretében is jelentős síkvidéki téglavárunknak tekinthetünk. Megjelenésében, komor, tagolatlan falaival, az utóbbi két évszázad átalakításai ellenére is nagyrészt megőrizte középkori jellegét. A vár történetének feldolgozása a XIX. században indult meg és annak második felében vett nagyobb lendületet. Lényegében ennek a munkának eredményeit is összegezte Karácsonyi János a millennium évében megjelent, Békés vármegye történetéről írott háromkötetes munkájában.

1 A vár legrészletesebben megírt történetét — Karácsonyi munkája mellett — Scherer Ferenc várostörténeti monográfiájából ismerjük, melyhez a szerzője felhasználta Veress Endre majdnem teljesnek mondható hazai és külföldi levéltári gyűjtését is.

2 A levéltári anyag — nagy terjedelme miatt részben csak kivonatosan külön kötetben látott napvilágot,

3 Legutóbb Gerő László a magyarországi várépítészetről készített rendszerező munkájában a könyv terjedelméhez viszonyítva eléggé részletesen foglalkozik a gyulai várral. A rajzokból megállapíthatóan olyan példának választotta ki, amelyiken a magyarországi középkori várfejlődés folyamata szemléltetően végigkövethető.

4 Módszerében a korábbihoz képest új vonás, hogy megállapításaihoz részben a falak vizsgálatának eredményét is felhasználta. Az okleveles történeti adatok részletes elemzésével és felhasználásával készült feldolgozások azonban a vár építéstörténetét kielégítő módon nem 174. kép. A várépület az 1954-ben helyreállított rondellával délnyugatról, 1956 tavaszán