Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)
160. kép. Szigliget és környéke 1783-ban említett homlokzati rajz (166 és 169. kép) egybevetése azonban nem adott választ arra a kérdésre, hogyan követték egymást és mikor történhettek a különböző korszakokba sorolható építkezések ? Ugy gondoljuk, a fent említett, bontással kapcsolatos levelek adatai megadják a lehetőséget, hogy — azokat a felmérésekből levonható következtetésekkel egyeztetve — előbbre lépjünk a templom építési szakaszainak szétválasztásában. A templom déli homlokzatát vizsgálva, eddig is feltűnt a közép táján látható, magasan, „szimmetrikusan" elhelyezett három kisméretű román kori ablak. Korábbi megfigyeléseinkre támaszkodva 25 ezt tartottuk a templom legrégebbi részének, déli homlokzatának. Az említett résztől nyugatra látható falfelület minden bizonnyal már később épült. Erre utal az ott látható, az előbb említetteknél lényegesen hosszabb, keskeny, de még román kori ablak. A középtől keletre eső részt és az egyenes záródású szentélyt a XIII. század közepe táján épített bővítménynek tartjuk. A szentéllyel egyidős lehet a hozzákapcsolódó sekrestye, amely felett egykor torony állt. A templom bontásával kapcsolatos feljegyzések megerősítették a fent vázolt építési szakaszokra vonatkozó feltevést. Berg és Hencz építészek a Műemlékek Országos Bizottságának megbízásából bontás közben megtekintették a- templomot és felmérték azt. Leveleikbett fontos adatokat olvashatunk a templom XIII. századi átépítésére vonatkozólag is. 26 Az építészek megfigyelései, illetve megállapításai némileg eltérnek az általunk felvázolt építési szakaszoktól. Ez abból adódik, hogy a templom egyenes szentélyzáródású keleti felét vették kiindulási alapul, jóllehet azon nemigen találtak olyan részleteket, amelyek ezt indokolttá tették volna. Ezt a részt tartották a legkorábbi templomnak. A templom előrészéhez, bővítéséhez számították a középső, háromablakos szakaszt is, pedig az épült legkorábban. Az alaprajzon is jól kivehető, hogy a