Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

pannonhalmi templom egyenes záródású szentélye is Oros apát építkezéseivel egyidős. Ez viszont az altemplom keleti zárófalának egyidejűségére utal. amit a kívülről jól látható, egységes falszövet is valószínűsít.

17 A tihanyi monostor altemplomának egyenes záródása kiválik a hazai XI. századi emlékanyagból (164. kép). Bár oszlopainak elrendezése, formája az alapítás idejének ízlését tükrözi (Róma, S. Alessio e Bonifacio altemploma) (165. kép), az egyenes szentélyzáródás felveti annak a lehetőségét, hogy e forma a pannonhalmi templom Oros apát által kezdeményezett átépítése után alakult ki Tihanyban is. E feltevést némileg támogatja az a tény, hogy Oros apát e helyről került 1207-ben a pannonhalmi apátság élére, s az őt követő tihanyi apátok is bizonyára ellátogattak az építkezés idején vagy azt követően Pannonhalmára. Oros apát korábbi kérésére íratja össze II. András 1211-ben a tihanyi apátság birtokait.

18 Az e birtokon egykor álló templomok közül a ma ismerteknek romjai általánosságban egyenes szentélyzáródásúak, pedig egyiknek-másiknak közvetlen közelében is találunk félköríves szentélyű templomokat (Kisdörgicse, Ecsér, Csobánc). A Pannonhalma és Tihany közti útvonal közelében is megjelenik az egyenes szentélyzáródás e korban (Veszprém, Vilonya, Mámapuszta). A fent említett csoportba tartozó templomok, templomromok között akad olyan is, amelynek vizsgálata néhány adatot szolgáltat ahhoz a feltevéshez — az említett birtoklás tényén túl —, hogy ezek építészeti megjelenése az Oros apát személyén keresztül Pannonhalmára került új építészeti formával hozható kapcsolatba (166—167. kép). A Tihanyi-félsziget déli csúcsán levő kis dombon állt egykor az újlaki templom. Ma már csak az egyenes záródású szentély falmaradványai és a téglalap alakú hajónak az elmúlt években kiásott és konzervált csekély falmaradványai állnak

19 (166. kép). A szentély keleti falában megmaradt koragó-tikus ablak és a szentély keresztboltozatának a sarkokban megmaradt bordaindításai kétségtelenné teszik, hogy ez a kis templom a XIII. század második felében épült. Erre bizonyos fokig a település neve is utal. Az építés idejéből arra következtethetünk, hogy a környéken akkor máiismert egyenes szentélyzáródású templomokat vehették mintául, amelyhez a közvetlen indítást elsősorban a birtokos, a tihanyi apátság adhatta, A félsziget északi bejárója közelében áll az egykori Apáti falu templomának romja (166. kép). Félköríves záródású ablakai arra utalnak, hogy ez a templom korábban épült az előbb említett újlaki templomnál. Építésének idejét a XIII. század közepe táján kereshetjük az alaprajzi elrendezés, a birtokviszonyok és történeti adatok egybevetése alapján.

20 Ez a templom is egyenes szentélyzáródású. XIII. századinál korábbi adatot nem ismerünk a templomról. Közelében áll az aszófői (kövesdi) templomrom (166 és 168. kép), amelynek feltárása az elmúlt években történt, az akkor végzett műemléki helyreállítással, állagmegóvási munkákkal löt), kéjj. A szentélyben előkerült gótikus kő és római téglatöredékek kapcsolatban.

21 A XIII. században ez is a tihanyi apátság birtokai közé tartozott. Alaprajzi elrendezése csak abban különbözik az előbb említett két templomrométól, hogy az egyenes záródású szentély északi falához egy sekrestye-kápolna 157. kéj). A lia jé) délnyugati sarka alatt féli árt római falmaradvány