Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

128. kép. A kastély északkeleti homlokzatán köpenyfalrészlet Az északkeleti homlokzaton elhelyezett kőkeretes bejárati ajtó valószínűleg eredeti, de erősen átfaragták. Az épület főhomlokzata délkeleti fekvésű, 2-2 — 2 nyílástengellyel (120—122. kép). A középtengelyben elhelyezkedő loggia barokk kori. A homlokzatról itt is lefejtettük a borostyánt, így láthatóvá vált a timpanon, ahol mélyített kartusdíszben az Andrássy család címere foglal helyet (131. kép). A címerpajzsban két szemközt néző, hátsó lábaikon álló oroszlán, fejük fölött pedig páncélos vitéz tűnik elő, kezében kivont karddal. Érdekes, hogy a fenti címert 1780-ig használta a család. A grófság elnyerése után a címer megváltozott.

11 A délkeleti homlokzaton végzett kutatás jelentős eredménnyel zárult. A földszinten ugyanis élszedéses kőkeretes, XVI. századi gótikus ablak került elő, benne vasrács nyomával (123. kép). A mai emeleti szintnél lejjebb a szélső tengelyhez közel egy felfalazott nyílás nyoma látható, feltehetően a barokk kori átalakítás előtti időből. A loggiától balra levő földszinti részt korábban átalakították. Az emeleti részen festett sarokarmirozás nyomai vehetők ki, fekete-fehér színben. A párkány alatti festésmaradvány utal arra, hogy az épületet fenn futókutya díszítés övezte. A délnyugati homlokzaton két kisebb XIX. századi toldaléképítmény volt, melyeket elbontottunk. A bástya melletti toldalékon másodlagosan felhasznált gótikus és barokk kőtöredékek kerültek elő, földszintjén befalazott ajtónyílás maradt. A hengeres bástya eredetileg hét ablaka közül ma két kőkeretes gótikus ablak ismeretes. Közülük az egyiket befalazták (125 126. kép). Az északnyugati homlokzat négyablakos. Szélső nyílástengelyében az északkeleti homlokzat reneszánsz ikerablakaival azonos faragvány került elő (130. kép). Az északkeleti homlokzaton megkezdett köpenyfal ezen a homlokzaton folytatódik. Ezzel az épület külső falkutatása lezárult, a belső kutatására 1963-ban került sor. A kastélybelső falkutatásakor több építési periódust állapítottunk meg. A kastélynak eredetileg nyitott bejárata volt, melyet utólag, a XVIII. században falaztak be. Boltozata is ugyanakkor készült. Ez a bejárati rész volt a kapualj, az ún. külső pitvar, ahonnan csigalépcső vezetett az emeletre. A csigalépcső maradványa ma is megvan és az emeletig tart. A külső pitvarból, kapualjból a nagy központi helyiségbe (régen belső pitvar) vezető barokk nyílás XIX. századi kisebbítése jól kivehető. E központi helyiségből nyíltak régen és nyílnak ma is a földszint boltozatos szobái, melyeket a XVII. századtól a XIX. századig bezárólag több periódusban boltoztak be. A kastély kerekbástyája melletti helyiségekben korábbi barokk periódus állapítható meg az ablakok káva- és szemöldökívének kiképzésénél. A földszinti központi helyiségből az emeletre vezető lépcső ablakai a délnyugati homlokzatra nyílnak. A mai ablakoktól eltérő elfalazott XVIII. századi barokk nyílásokat az emeleti feljárón megtaláljuk, sőt alattuk korábbi födém gerendanyílásai is láthatók. Mind a barokk ablakok, mind a gerendanyílások, a központi helyiségből az emeletre vezető lépcső XIX. századi kialakítását bizonyítják. Az északkeleti homlokzatra nyíló emeleti terem jobb sarkában ornamentális, reneszánsz stílusú fekete-fehér festéstöredék került elő. A homlokzatra nyíló rézsűs kisablak pedig a kapualjból az emeletre vivő csigalépcsős helyiség világítására szolgál. A bástya melletti helyiségben reneszánsz, festett kőkeretes ajtónyílásra bukkantunk, mely a jelenlegi padlószint alá húzódik. A Thököly Zsigmond birtokáról 1698. április 27-én keltezett összeírást a kastélybelsőben végzett falkutatásnál kitűnően fel tudtuk használni. A fennmaradt leírást a kastély mai alaprajzával egyeztettük; néhány földszinti és emeleti helyiséget sikerült azonosítani az 1698. évi leírás helyiségeivel. Az eredeti bejárat a maival azonos helyen volt. Minden bizonnyal a kastélynak nyitott bejárata volt, ez a helyiség az ún. külső pitvar, ahol egy kis ,,hitvány Garádics"-ot említ a leírás. A jelzett garádics (lépcső) megvan, a XVIII. században azonban nem használták és elfalazták. A külső pitvarból bolthajtásos nagyobb helyiségbe, az ún. belső pitvarba jutunk, ahonnan a ház egyes szobái nyílottak az egykori leírás szerint és nyílnak ma is. Érdemes még megjegyeznünk a leírásnak azt a részét, ahol említik, hogy van egy pince, amelyben 100 hordó fér el, és van egy rejtek, melynek befogadóképessége csak 20 hordó. A leírásban szereplő két pincehelyiség azonosítható. (IS