Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

felöl a nagyarányú régészeti tevékenység jelentősen járult hozzá a korai lengyel építészet megvilágításához. A monumentális építészet Lengyelországban a kereszténység 966-ban történt felvételével kezdődik. A legfontosabb királyi központok ekkor Poznan és Gniezno. A poznani székesegyházat a harci események nagyon súlyosan megrongálták. Az ötvenes évek első felében, 1951 és 1956 közt került sor a helyreállítással kapcsolatos ásatásra. Ennek eredményeként a mai gótikus székesegyház korai és érett román elődjének alapfalai kerültek napvilágra. A püspökstSget 968-ban alapították. Az első háromhajós keleti toronypáros, ,,wcstwerkes" bazilika még a X. században épült. A kiásott alapok a halszálkás, antik eredetű falrakás módjára nyújtanak szemléletes példát. E technika megjelenése igen érdekes, minthogy a római birodalmon kívül eső területről van szó. A főhajó keleti felén, a középtengelyben egy kőmedence tekintélyes töredéke bukkant elő. Eredetileg keresztelés célját szolgálhatta. A X. századi bazilika toronyelrendezését illetően a szakemberek nézete egymástól eltér. Józefowiczówna rekonstrukciójával ellentétben Swiechovvski a keleti toronypárban kételkedik. Mindkettő egy véleményen van azonban a nyugati középtorony tekintetében, melynek első emeleti, főhajóba nyíló karzata alatt a földszinten egy középoszloppal vagy pillérrel alátámasztott kettős ív nyílt. Az égéstől elpusztult legkorábbi templom helyett emelték a XI. század második felében a háromhajós, ugyancsak kereszthajó nélküli, pilléres, érett román bazilikát. Az 1244 és 1266 közt bizonyos mértékig átalakított román kori második templomot váltotta fel a mai gótikus épület (1. kép). A kiásott román kori maradványokat a lengyel műemlékvédelem a jelenlegi hajó nyugati része alatt példásan mutatta be.

1 A második korai központban,Gnieznóbanugyancsak sor került a XIV. századi székesegyház helyreállítására. A munkák kiterjedtek a régészeti vizsgálatokra is. így bukkantak rá a hajóban a háromhajós, kereszthajó nélküli, három apszissal záródó bazilikára. A homlokzat kéttornyos megoldása mellett igen érdekes a színes, mértani díszítésű mozaikpadozat, amely mázas kerámiából készült. Az első templom a XI. század elején épült s a század végén újból átalakították.

2 Az 1945-ben leégett, mai formájában barokk trzemesznói templomban 1946 és 1950 közt falkutatás és ásatás hozta napvilágra elsőnek a XII. századi, hirsaui típusú háromhajós, kereszthajós, két homlokzati tornyos bazilikát, majd ennek négyzetében és a hozzá csatlakozé) részekben egy koráiibi, X —XI. századi apszisos kápolna alapfalait. A helyreállítás során a XII. századi román kori oszlopok közül a nyugati párat mutatták be.

3 A lengyel fejedelmi építkezések jellegzetes megoldása a hosszú négyszögű palota és a hozzá csatlakozó kerek templom (Ostrów Lednicki a X. század második feléből, Giecz a XI. századból). Az I960, évi ásatás Przemyslben ilyen jellegű alap1. kép. A poznani székesegyház alaprajza a feltárt korábbi épületekkel falakat tárt fel. Az ottani székesegyház gótikus szentélye alatt ugyancsak kiástak egy körtemplomot, mely már a XII. századból való. Kerek templom került elő Plockban is. Valószínű, hogy a krakkói Wawel Szűz Máriáról elnevezett négykaréjos temploma szintén palotához tartozott. A Wawelban folyó nagyarányú ásatások nyomán megállapítható, hogy a krakkói várhegy már a XI. században igen fontos település. Az első székes egyház valószínűleg háromhajós, kereszthajós templomának a XII. századból származó maradványai mellett rátaláltak egy nyilván világi rendeltetésű, négyszögű épületre is, az ún. huszonnégypilléres teremre, mely minden jel szerint a fejedelmi palotához tartozhatott. A halszálkás falrakási mód