Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Dragonits Tamás: Az 1959-1960. évi várnegyedi műemlék-helyreállításokról

bóknak nagyobb nyomás melletti húzogatásával történhetett, és így a felületi réteg eltávolítása e hornyokban szürkés vakolatszínt eredményezett. A kívánt felületi érdesség mindenesetre megmaradt, és a későbbiekben az eredetileg tervbe vett hatást színtartó festék alkalmazásával el lehetne érni. A pincelejárók záradéka alig fél méterre van a jelenlegi járdanívó felett. Ásatás folyt a lejárat homlokzat előtti részének feltárására, de ez nem vezetett eredményre. Részben ezért, részben pedig a forgalom akadályozásának elkerülésére a lejárat bemutatását a falsíknál befejeztük. A kőboltöv eredeti szerepére a következőképpen kívántunk utalni: a nyílásba mélyen a járda alá nyúló rácsot helyeztünk el, és a járdát a lábazati síkig visszabontottuk, hogy az így keletkező résen az eredeti nyílásméret érzékelhető legyen. A kőboltívek alatti elfalazás kibontása olyan statikai feladat megoldását tette volna szükségessé, amelynek költségei nem álltak volna arányban az elérhető eredménynyel; így attól el kellett tekinteni. A két pincelejáró feltárása óta több helyen került elő hasonló lejárat a Várnegyed területén (pl. Országház utca 22, Hess András tér 3, Bécsikapu tér 8. sz.); ezek együtt az Úri utca 31. sz. ház lejáratainak értelmezését is megkönnyítik majd a szemlélőnek. Az Országház utca 5. sz. épület homlokzatának helyreállítása tervezési feladatot alig jelentett. 53. kép. Űri utca 34. sz. A homlokzat képe a t in lományos kutatás után. (Jól láthatók az eredeti emeleti nyílások kiváltásai, amelyek jelenleg a már régebben elkészült vasbeton födém fölé esnek) 54. kép. Űri ntea 34. sz. A helyreállított homlokzat az eredeti nyílásarányok bemutatásával A két utcai homlokzat architektúrájának nagyon eltérő gazdagsága a Fortuna köz 1901-ben történt kiszélesítésével indokolatlanná vált, és a szemlélők zöme számára ma már érthetetlen; megváltoztatása azonban nem jöhetett szóba, s így csak a nagy és sivár Fortuna közi homlokzat színbeli megosztásával lehetett némileg csökkenteni a kietlen hatást. Annál nagyobb feladatot jelentett a helyreállítás a kivitelezőknek, akik a maradványokat kézi munkával maguk egészítették ki, és sokszorosították. A lelkes és hozzáértő munka szép eredménye a Hajnal-brigádot dicséri. Az Úri utca 36. sz. ház homlokzat-helyreállítása egyszerű tatarozás volt. A kapualj az autentikus helyreállításhoz elegendő alapot szolgáltatott. így a Várnegyed egyik legszebb ülőfülke-sorral díszített kapualja ma az eredetihez hasonló élményt nyújtana, ha a meghagyott századeleji ajtók és az oda nem való lámpák ezt a hatást nem zavarnák. Az udvarban befalazott kőfaragó-jeles konzolcsonkot szintén a kapualjban kívántuk elhelyezni, ez azonban a néhány méteres átszállítás alatt eltűnt. Később vált a tervező számára ismeretessé, hogy a követ a Vármúzeum vette gondozásba. Az Úri utca 34. sz. eklektikus homlokzata alól a kutatás során gótikus és reneszánsz maradványok kerültek elő. Ezek azonban csak a nyílásarányokra utaltak; semmiféle keret-, párkány- vagy díszítésmaradványt nem találtak. A földszinten a hármas