Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)
Tanulmányok - Détshy Mihály – Kozák Károly: Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása
58 Egri Érseki Levéltár. Libri. Liber XIV Agriensis Arcis Episcopatui circa Resignationen! Appertinentiy Acta ab Anno 1694 usque 1785 etc. 57: „Inventárium über jene aerarische Gebäude und Casernen, die zur Trouppen Einquartierung und sonstige Militari Gebrauche bishero nöthig waren und wenn allenfalls noch Trouppen anhero verlangt werden sollten, noch ferner nöthig sind (Copia). 1° Dass Commendanten Quartier bestehent in 8 Zimmer, 1 Kammer, 1 Kuchel, 1 Stallung auf 4 Pferdte, 1 Gewölb zur fourage nebst 1 Gewölbe als wo Fortifications Gerätschaften aufbewahret werden . . . Erlau den 1-ten Febr 1782." •> 9 Uo. 133—139: „Schätzungs Protocol! Deren bey Abtrethung in der vormahligen Festimg Erlau anno 1783 annoch für das Militair vorbehalten wordenen k. k. Gebäuden, als lráo Das Comando Haus. Ist zu ebener Erde an der Courtin-Mauer zwischen der Bastion Nro 1. et 4. angebauet, besteht von alter Steinmauer 1 Stock hoch mit einem liegenden Dachstuhl von noch ziemlich guten Thanenholz, aber einer sehr schlechten Sehindeldaehung. Zu ebener Erde sind 2 geräumige und ein kleines Gewölb, eine Communications Gallerie in dem Zwinger, eine Stallung auf 4 Pferd, 3 finstere Holz, oder derley Behältnisze, ixnd ein kleines Zimmerl nebst Kuchel. Der ober Stock besteht aus einem ofenen hölzernen und in Mittel der Breite wieder aus einem finstern gemauerten Gang, aus dem grossen, 2 mittelmässigen und 5 kleinen Zimmern Kuchel, Vorhäusel und S. V. Privet." 60 .,7 Thüren-Besehläge so sehr alt a 15 xr", „1 Stuck Ofen ... ,1 gemeinen . . ., 6 alte grünne Oefen". 61 Egri Érseki Gazdasági Levéltár. Prothocollum aedili scribatus, Relationum Annorum 1784—1795. Liber 129/6, 8. 1. 23. §. — Közli: Dr. Szabó E., Adatok Gr. Esterházy Károly egri püspök építési tevékenységéhez (1784—95). Művészettörténeti Értesítő (1958) 2—3. sz. 62 Egri Érseki Gazdasági Levéltár. Rakt. sz. 85. Liber 79/1. Conscriptio Eppatus Agriensis . . . Anno 1799. 130: „Arx continet in se Domos sex ex solidis materialibus erectas, sed jam in statu desolato existentes . . . Sub uno e domibus his sunt Carceres Dominates très." 63 Egri Érseki Gazdasági Levéltár. —- A három alaprajz-variánsra Dr. Voit Pál volt szíves figyelmünket felhívni, ezért e helyen is köszönetet mondunk. 64 Gorove i. m.: „Az említett Érseknek [Fuchs] igazgatása alatt még a várban felmaradott kevés épületek, ú. m. istállók, fólszerek, strázsák házai végképen elrontattak . . . úgy hogy ma a várban a Tömlőtztartónak, és Hajdúknak szállásán, avagy egy kis vártaházon, és gabonásokon kívül, mellyek mind nyugot éjszakra feküsznek, és az Érseki főben járó hatalommal bíró tömlötzökön kívül, mellyben annak rabjai őriztetnek, semmi más épületek nem látszanak, az éjszaki granariumot tsak ugyan Fuchs újította meg, sőt a nyugoti oldalon feküdt házakat is gabonásokká változtatta." 65 Egri Érseki Gazdasági Levéltár. Classis VI. Mise. 2016. cs. 66 Uo. Classis V. Számadások. 1598. os. Dr. Soós Imre ós Dr. Voit Pál szíves közlései. 67 Sasvári Nagy Sándor kéziratos könyvében. 165. old. Egri Dobó István Vármúzeum könyvtára. RA 100. — A képre Bakó Ferenc múzeumigazgató volt szíves figyelmünket felhívni. 68 Balogh i. m. : „Az északi oldalon álló s a törökök által átalakított Domonkosok kolostorát egy emelettel fel emeltetó ős a nagy padlással együtt igen célszerű magtárrá alakíttatá át; ... A börtön felügyelő az északi magtár alatti börtönök mellett, a régi kápolnánál lakott, a hol azelőtt mindennap, később azonban csak ünnep és vasárnaponként istentiszteletek tartattak a reggeli órákban, mit az érseki rabok egy két méter széles és 1 méter magas roppant erős, 4 c. m.-nyi átmérőjű, illetőleg vastagságú vasrudakból készült rácsozattal ellátott ablakon át láthattak és hallhattak. E kápolnában volt a sz. Péter és sz. Pál oltára a török idők óta felállítva." — A további adatok : uo. 172—174. 69 Országos Műemléki Felügyelőség irattára. 70 A folyosó nyugati záróívét valószínűleg a XVI. század második feléljen falazták be. A feltárásnál belső oldalán, az I. sz. pillér mellett 1,10 m széles, 0,50 m mély fülkét találtunk a befalazásban. Ezt a fülkét a XVIII. században falazhatták el. A záróív befalazásának nyugati oldala elé később egy 55 cm vastag falréteget húztak, valószínűleg a pincelejárat helyén állt helyiség lebontásakor, a szélső árkádív és boltmező oldalnyomásának felvételére. 71 A 2. és 3. sz. nyílás között a falsíkon alacsony ajtónyílás kontúrjai mutatkoztak. A folyosó feltöltésében e nyílás előtt külső tüzelőkamra falcsonkjait és téglaburkolatát találtuk. A nyílás tehát a nyugatról számított második helyiség délnyugati sarkában, korábbi ajtó befalazásában kialakított, félköríves, XVIII. századi kályhafülkébe nyíló tüzelőnyílás lehetett. 72 A 4. sz. nyílás alatt, a külső falsíkon, elkorhadt fagerendát találtunk, feltehetően korábbi ajtó küszöbét. A küszöbig lefutó kávák nyoma a falazaton nem volt látható. 73 Talán erre vonatkozik Tinódi Énekének 780. sora: „Lövő helyökre fenn az palotákba, Hordókat kasokat töltetnek vala." 74 Lásd: 20. jegyzet. 75 Lásd: 24. jegyzet. 76 Az 1564. évi inventárium már nem említi az előzőkben a palota végénél felsorolt ágyúállást. Viszont e leltár sorolja fel elsőnek a börtön összes helyiségét és berendezését, mégpedig közvetlenül a palota emeleti helyiségeinek felsorolása előtt. A számadásokból tudjuk, hogy Verancsics 1559-ben új börtön építését kezdi meg, de a munkák még a földmunkáknál elakadnak. Lehet, hogy a Tömlöc-bástya Mirandola által 1562-ben megkezdett átalakítása miatt válik szükségessé új börtön építése. Az új börtön talán a palota nyugati végén levő pince, a felügyelő szállása pedig az e felett épült szélső nyugati helyiség. A pince megépülése folytán nincs már meg és nem szerepel az 1564. évi leltárban a palota végénél az ágyúállás. 77 Az épülettel kapcsolatos régészeti ásatásokat Kozák Károly, a falfeltárásokat a két szerző együttesen végezte. A levéltári kutatást, a felméréseket és a helyreállítás tervezését Détshy Mihály végezte. A tanulmánynak a feltárásokról és az építéstörténetről szóló részleteit a két szerző együttcsen, a feltárás előtti állapotról, az írásos adatokról ős a helyreállításról szóló részleteit pedig Détshy Mihály írta.
