Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Détshy Mihály – Kozák Károly: Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása

50. kép. A helyreállított déli homlokzat palota-traktus. A palotát felosztó reneszánsz közfalakat megőrizzük és eredeti nyílásaikat megnyitjuk. Az emelet többi része az 1775. évi alaprajz szerinti állapotot tükrözi. Az ennél későbbi, nagyrészt e századi közfalakat kibontottuk, a lebontott XVII—-XVIII. századi falak térhatároló síkjait pedig a feltárt csonkok két szélére állított válaszfalakkal visszaállítjuk. A középső traktust alkotó belső folyosó falain bemutatjuk a feltárt nagyszámú kürtő- és fűtőnyílást, hogy érzékeltessük e tér fűtőfolyosó jellegét. Az emelet fölötti fa magtárfödémet lebontottuk. Helyette a déli gótikus ablakfülkékből rekonstruálható szinten előregyártott vasbetongerendás és betontálcás síkfödémet készítettünk. Az eredeti padlószint visszaállításával ily módon 4,50 m-es belmagasságot nyertünk. A padlószintet a feltárás alapján egyértelműen rekonstruálható szintre sülylyesztettük. Az értékesebb vagy jellegzetes burkolattöredékeket az új burkolatban megmutatjuk. Az északi traktusban a járószint a lepusztult várfalkoronához igazodva magasabbra kerül. A látogató letekinthet a várfalban feltárt aknákba, amelyeket reflektorokkal kivilágítunk. Ezzel a várfal rétegződése is láthatóvá válik. A burkolat a kiállítási termekben keményfa hajópadló, a közlekedő terekben, így az emelet keleti vergeben a belépőién és a középtraktus folyosójában műkőlap. A gótikus folyosó felett, az emelet déli homlokfala előtt faoszlopos, ácsszerkezetű tornác épül. így az emeleti gyám-, ill. vállkő vekkel dokumentált középkori eredetű tornác és az 1775. évi metszetrajzon látható fatornác hagyományát követjük, és a kétszintes tornáccal az áttört, mély árnyékokkal hangsúlyozott könnyed homlokzati és tömeg-megjelenést kívánjuk visszaállítani. A folyosó burkolatában kihagyott nyíláson át megmutatjuk a folyosó építése előtti periódusból származó lóhere-ablakot. A déli homlokzatfelületeket színes habarccsal simítjuk. A nyugati homlokzaton a pince és földszint magasságában a feltárt, vakolattöredékes felületet érintetlenül hagyjuk; a kissé visszaugró emeleti homlokzatszakaszt a déliekkel azonos két ablakkal és a várfalra vezető ajtónyílással tagoljuk, és szintén színezett habarccsal simítjuk, hasonlóan az oromfalmezőt is. Az északi homlokzat emeleti padlószintig érő, rézsűs, terméskő várfalfelületét a szükséges minimális javításoktól eltekintve érintetlenül hagyjuk. Az emeleti szakaszban a feltárt eredeti méretre bővített, sima kőbeton keretezésű ablakok között szintén színezett habarcssimítás készül. A keleti véghomlokzat kiképzésével érzékelteti majd a keleti épületrész hiányát, a