Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Détshy Mihály – Kozák Károly: Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása

8. kép. A palota pincéje az 1776. évi alaprajzon vábbá az épület mai keleti végének metszetét.

54 A rajz magyarázó szövege szerint az egykori parancsnoki lakást, amely már üresen állt, az 1774. évi elszámolásban foglaltak szerint tehát valószínűleg 1773-ban állították helyre, és adaptálták csekély átépítéssel új rendeltetéséhez. Az alaprajz szerint az emeleten tíz kisebb-nagyobb helyiség van; egy további szoba a Tömlöc-bástyához csatlakozó várfalon; ezenkívül egy konyha, két előszoba, egy széles középfolyosó. Még egy helyiség található itt, amelyet további létszám szaporulat esetére helyreállítanclónak javasol a szöveg, ós amelyben a rajz szerint kétfülkés latrina áll. Az épület déli oldalán, a gótikus folyosó fölött, a metszetből felismerhető faoszlopos tornác húzódik; ennek középső szakaszán kelet-nyugati irányú egykarú lépcsőfeljárat. Az épület keleti vége, amely ma már nincs meg, felirata szerint tető nélkül áll. Itt három traktusban egy-egy nagy és három kis helyiség látható. A földszinten, amelyről sajnos nincs alaprajzunk, a következő, 1776. évi Raports Plan leírása szerint egy boltozott istálló található négy ló részére ; továbbá három boltozott raktár az erődítési anyag és felszerelés számára, végül egy pince.

55 E pincének és lejáratának alaprajzát a haszonbérbe adható épületek 1777. február 13-i rajzán találjuk.

56 Az alaprajzból megállapítható még, hogy az épület nyugati végén nyíló ajtóból alig néhány lépcsőfok vezet a csatlakozó Tömlöc-bástya ekkor csaknem az épület emeleti padlóvonaláig feltöltött szintjére. A gótikus folyosó fölötti fatornácnak az épület nyugati végén túlnyúló nyugati végéről is szintén csak néhány lépcsőfok vezet ide. 1779-től a palota újból parancsnoki épület, amint az egri városi plébánia idézett canonica visitatiójából kitűnik.

57 Ugyanis az ekkori várparancsnok, báró Aller kérésére 1779. április 16án engedélyezik egy évre a kápolna berendezését a parancsnoki házban. Parancsnoki szállásnak nevezi a palotát egy 1782. február 1-én a katonai célokra szolgáló várbeli épületekről felvett inventárium is.

58 E leltár az épületben 8 szobát, 1 kamrát, 1 konyhát, 1 négylovas istállót, 1 boltozott takarmányraktárt és 1 boltozott erődítési szerszámraktárt sorol fel. Az utolsó részletes leírást az épület állagáról és beosztásáról az 1783. szeptember 6-án kelt becslési jegyzőkönyv tartalmazza, amely a vár és épületeinek a püspökség számára történő átadása alkalmából készült. A jegyzőkönyv a palotáról ezeket írja: ,,A parancsnoki ház. Földszintjén az 1. és 4. sz. bástya [értsd: Tömlöc- és Sándorbástya] közötti kortinafalhoz épült régi kőfalazatból áll, egy emelet magas, még aránylag jó fenyőfából készült fekvő fedélszékkel, de nagyon rossz zsindelyfedéssel. A földszinten két tágas és egy kis, boltozatos helyiség, egy a zwingerbe vezető közlekedő folyosó, egy istálló négy ló részére, három sötét fa- vagy egyéb tároló, és egy kis szoba konyhastól. A felső szint egy nyitott és fából készült, valamint egy az épület szélességének közepében levő sötét, falazott folyosóból, a nagy, két közepes, és öt kis szobából, konyhából, előszobából és salva venia árnyékszékből áll."

59 E leírást az összes szerkezeti elem pontos méreteinek, mennyiségének és becsült értékének jegyzéke követi. Ennek szövegéből talán csak a hét földszinti ajtó vasalásának „oly nagyon régi" megjelölése és néhány kályha megnevezése ,,1 Stuck [stukkó?] kályha, 1 közönséges, 6 régi zöld kályha, 1 ugyanolyan" — figyelemre méltó.

60 1783-ban megváltás útján a vár és épületei, közöttük a palota is újból a püspökség birtokába kerül. Miután ekkor a városban már megépült az új püspöki rezidencia, az 1751-ben visszaváltott vár-székesegyházat pedig újjáépítés helyett Eszterházy Károly püspök lebontatja, a palota sem jöhet már püspöki székhelyként szóba; csak alárendelt gazdasági célokra hasznosítják. A földszinti boltozott helyiségeket püspöki tömlöcökké alakítják. Farkas János Bauschreiber protokollumának 1790. március 15-i bejegyzése említi ezeket: „Igaz, hogy a várban is sok bojt hajtások (nevezetesen ahol a Tömlöcz lesz ott is) kőből vannak."

61 Az egri püspökség 1799. évi vagyonösszeírása is említi, hogy a várban álló hat elhanyagolt állapotú épület egyike — nyilván a palota — alatt három földesúri börtön van.

62 Ezekből az évekből maradt ránk a palota földszintjének legkorábbi alaprajza, a börtönök három terv variánsán.

63 Ezek, eltekintve a javasolt és a nagyrészt meg nem valósult beépítésektől, megegyeznek a XVTII. századi leltárak helyiségfelsorolásaival, egyúttal lényegében a mai állapottal is. Az 1775—76. évi alaprajzokon még látható keleti része az épületnek ekkor már nincs meg. A gótikus folyosó árkádjait két bejárati nyílás kivételével már befalazták, a folyosót magát több helyiségre osztották. Keleti vége megrövidült, és itt indul az emeletre vezető kétkarú lépcső. A nyugatról számított második helyiségben van a bejelölt oltárból és a magyarázó feliratból következően — a börtönkápolna, feltehetőleg a korábbi parancsnoki kápolna helyén. Ezenkívül az egyik variáns még további kápolnák kialakítását is javasolja. A nyugatról számított első és harmadik helyiség északi fele tömör fallal elrekesztett; ezek bejárat nélküli vak tereket alkotnak. Gorove László Eger történetéről írt, 1828-ban megjelent tanulmányában említi a palotát. Ez