Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Détshy Mihály – Kozák Károly: Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása

5. kép. A gótikus palota Ferrabosco 1568. évi váralaprajzán nak a Királyszékre (tehát északra) néző szobája, végül a harmadik ház a kapitány lakásának sorában. Ezek a szobák összeegyeztethetők az 1560. és 1564. évi leltárakban szereplőkkel, csupán az akkori konyhát nem találjuk; új viszont a Királyszék felé néző szoba. E szobák berendezése is igényesebb, karszékek, erős kivitelű szekrények, színes csempéjű kályhák szerepelnek a leltárban.

41 Különösen érdekes, részletesebb leírás nélkül is az ebédlőpalotában az asztal felett függő négy táblakép említése.

42 A leltár az egyes szobákban nagyobb számú üvegablakot is felsorol, az ebédlőben például tizenkettőt, Ungnad nagy szobájában ugyanennyit, annak fülkéjében további nyolcat. Az aránylag nagy számok feltehetően nem az ablakokra,hanem üveges szárnyaikra vonatkoznak. A palotaépületnek az utóbbi két inventáriumból megismert lakosztályokra való tagozódására utal Szamosközy idézett leírása, amely szerint a püspöki palota szellemesen külön lakosztályokra volt felosztva.

13 Az írásos adatokon kívül a XVI. század második feléből a palotának - igaz, csak körvonalakkal jelölt — alaprajzait is ismerjük. Ferrabosco 1568. évi helyszínrajzán

44 a vár északnyugati belső sarkától kelet felé húzódó, a Tömlöc-bástyát délről határoló várfal folytatásában áll a keskeny, hosszan elnyújtott, keleti végén enyhén észak felé megtört épület. Északi oldalán falszoros húzódik az északi várfal mentén, amelynek külső oldalán különböző szélességű kiugrások láthatók. Az épület déli oldalán keskeny sáv, a gótikus folyosó; nyugati szakasza előtt közbenső és felső pihenővel megszakított egyenes lépcsőkar, amelyet a felső pihenőnél nyugatról széles fal határol. A lépcsőkarra merőleges lépcsőzet valószínűleg az előbbi alá vezető pincelejáró. Ottavio Bakiigara három 1572.évi váralaprajzán

45 a palota kisebb méret-, arány- és részleteltérésektől eltekintve hasonlóan mutatkozik. 6. kép. A gótikus palota Balcligara 1572. évi váralaprajzán A XVI—XVII. századi egri veduták közül az Ortelius-féle Chronológiában megjelentSiebmachermetszeten, amely a várat északról mutatja, a palota fekvésének megfelelő helyen tornyokkal közrefogott, kétszintes épületszárnyat látunk, erőteljes tetőablak-építményekkel. Ez a jelmagyarázat szerint kolostor. Az erődítéseket is nagyon sematikusan bemutató, a korabeli hadmérnöki tervektől erősen eltérő ábrázolást nem tekinthetjük reálisnak. Hasonlóké2)pen az ún. párizsi metszet és másolatai sem tájékoztatnak megbízhatóan az épület XVI. századi megjelenéséről. A vár átadásával végződő, aránylag rövid 1596. évi ostrom során az épületet valószínűleg nem éri súlyosabb károsodás. A török hódoltság idejéből Evlia Cselebi 1664—66. évi útleírásának Egerre vonatkozó fejezete tájékoztat a palotáról, amely ekkor a pasáé. Evlia az épületről ezeket mondja: ,,A Magyar-várat azonban mindegyiknél jobban őrzik, mert ott van a pasa palotája. E palota a régi időkben a királyok számára épült, azért vannak benne a pasa környezete részére külön szobák, tanácstermek, továbbá fürdők és istállók ... A pasa palotája előtt széles térség van."

46 A vár visszafoglalása 1687. december 17-én súlyosabb ostrom nélkül, a törökök kapitulációjával és így nagyobb rombolás nélkül ment végbe. A palota feltehetően viszonylag épségben került a császáriak kezére. Röviddel a visszafoglalás után, 1688. március 25-én Fischer Mihály, a szepesi kamara adminisztrátora a várral együtt átadja rezidenciául Fenessy püspöknek a palotát is, amelyben azelőtt —amint a káptalani protocollum megjegyzi

47 az egri pasa lakott. A várat azonban hamarosan — valószínűleg már 1689-ben — katonaság foglalja el, tekintettel az állandó háborús veszélyre, és a püspökség csak 1783-ban válthatja meg újból a maga számára. A palota, mint a vár legreprezentatívabb épülete, valószínűleg mindjárt parancs-