Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Détshy Mihály – Kozák Károly: Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása

1. kép. A gótikus folyosó belső képe a feltárás előtt A földszint keleti végén szélesebb, dongaboltozatos terem helyezkedett el. Ezt legutóbb gépkocsiszínnek használták. Széles garázsajtaja a déli oldalon a gótikus folyosó keleti vége mellett nyílt. A földszinti helyiségekben részben deszka-, részben téglapadló volt, kivéve a két burkolatlan, leválasztott északi helyiségrészt. Az emeleten tíz helyiséget találtunk. Az emeleti északi homlokfal kisebb vastagsága következtében az emelet alapterülete a földszinténél a várfalvastagsággal nagyobb. A helyiségek elrendezése nem mutatott egységes alaprajzi rendszert. A két nyugati helyiség az épület teljes szélességének megfelelő mélységű volt. A többi helyiség két, illetve három traktusban helyezkedett el. Az emeletre a már említett, a földszint keleti vége előtti, keskeny helyiség fölött beépített, újabb kori, egykarú betonlépcső vezetett. Valamennyi helyiséget fenyőgerendás pórfödém fedte; burkolatuk nagyrészt hajópadló, néhány szobában betonpadló volt. A belső falfelületek a földszintiekhez hasonlóan simára vakoltak és meszeltek voltak. A nyílászárószerkezetek a XX. század elején szokványos kivitelűek. Az épület nyugati szélső helyisége alatt kődongaboltozatos pince feküdt, amelybe beton támfalak közötti rámpa vezetett. Belseje vakolatlan, padlója burkolatlan. Az épület homlokzatai jellegtelenek voltak. A déli főhomlokzat földszinti szakaszát a gótikus folyosó már leírt, középen négy csúcsíves árkáddal megnyitott, kétoldalt kisebb-nagyobb keretezetlen nyílásokkal áttört homloksíkja alkotta. Ettől visszaugró emeleti sávján, egyenlőtlen távolságban, kilenc egyforma ablak nyílt. A nyugati homlokzat földszinti részét nagyrészt földrézsű takarta, emeletén két ablak nyílt. A hátsó, északi homlokzat részben földfeltöltéssel takart földszinti szakaszán a várfalon áttört egyetlen ablak, emeletén egyenlőtlen kiosztásban nyolc ablak volt látható. A keleti véghomlokzaton csak két emeleti ablak nyílt. Valamennyi homlokzat fröcskölt vakolású volt. Az épület keleti végén, erősen visszaugorva, az északi várfal folytatása elé állított, keskeny, földszintes, újabb kori raktárépület csatlakozott. Az épületre vonatkozó forrásanyag A gótikus palota első olyan említéseit, amelyeket biztosan azonosíthatunk, a XVI—XVII. századi történetíróknál, az 1552. és 1596. évi ostromok leírásaiban találhatjuk. Tinódi az ,,Eger vár viadaljáról való ének"-ben a Tömlöc-bástya és a Sándor-bástya között nevezi meg az épületet: ,,Az az tömlöcz, hossza északra vagyon, Az mellett északról sok szép ház vagyon, Ez paloták alatt külső kőfala, Kőfal belől egy sövény palánk vala, Paloták végében egyenös kőfala, Fal végében az Sándornak bástyája."

5 Az idézett sorokban, majd az ének további folyamán sok helyütt ,,paloták"-nak nevezi az épületet, amelyben ,,sok szép ház", tehát mai szóval terem, szoba van. Istvánffy több, mint ötven évvel Tinódi után — aki 1553. évi látogatása alapján adta leírását —, már a helyszín tényleges ismerete nélkül, közvetett források nyomán írja le a várat.

6 Megemlíti a püspöki palotát, amelynek közelében, a vár piacán állítanak fel egy tartalékcsapatot. További helymeghatározás nélkül ezt az említést nem vonatkoztathatjuk egyértelműen a gótikus épületre; annál kevésbé, mivel a csapat és parancsnokai sem egyeznek Tinódi idevonatkozó adataival. Ennél megbízhatóbb adat Szamosközyé, az 1596. évi ostrom leírásában, amelyben megnevezi az épületet és meghatározza helyét is: ,,A várnak nagyszerű és fényes kivitelű épületei vannak, melyek közül kiválik a püspöki palota, mely északnak tekint. . ."

7 Fenti adatot a későbbiekben még megerősíti: a törökök ,,nagy erővel megtámadják az északi várfalakat, melyek a palotához legközelebb esnek".

8 Az idézett említések szerint tehát az északi várfalnál álló épület a püspöki palota. Erre utalnak a XVI. századi leltárak és számadások is — vonat-