Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Jelentések - Sallay Marianne: Műemléki nyilvántartás - Voit Pál: Beszámoló az Országos Műemléki Felügyelőség távlati kutatási tervéhez kapcsolódó levéltári munkáról

246. kép. Domenico Ricca: A gyöngyösi Haller „rezidenciális ház" díszkapujának tervvariánsa. 1752 (OL. Orczy levéltár) ugyanakkor megragadóan festői tagozású terve. Franz Sebastian Rosenstingl hatásos grafikai előadású színezett tusrajza az épületet madártávlatból mutatja be. Mint a rajz kísérőszövege mondja, a kastély —• átlós axisban kétszeresen tört szárnyaival — a kiterjesztett szárnyú, repülő sast, a Károlyiak címerállatát szimbolizálja. A Károlyiak már előbb is gondoltak arra, hogy Nagykárolyban korszerű, nagyszabású rezidenciát emeljenek. 1753—54-ből maradtak fent Ricca János (Giovanni Battista Ricca, Gianbattista Ricca) építész tervei és utasításai, amelyek a régi nagykárolyi vár főúri kastéllyá való átépítésére vonatkoznak. Az építész azonos Gianbattista Riceával, a nagyváradi székesegyház tervező építészével, aki társaival együtt a XVIII. század ötvenes éveinek elején Pozsony, Gyöngyös, Eger útvonalon át jutott el Váradra. E helyeken nemcsak építészi tevékenységet fejtett ki. Részben ő, részben szótszóródott, majd letelepedett társai az olasz barokk művészet újabb, friss színeivel üdítették föl az itt működő német és osztrák mesterek kissé monokron stílusképét. Ezzel a luganói olasz mesterrajjal együtt érkezhetett a felsőtárkányi márványbányába Carlo Adami — és társai •—, s Cristojoro Quadri, a Gyöngyösön megtelepedett tevékeny építőmester. A csoport vezető egyénisége Gianbattista Ricca volt, aki a váradi székesegyház 1751—52. évi építésén, ill. magyarországi működése előtt Kaunitz hercegnek és másoknak dolgozott Ausztriában. Állítólag Pozsonyban a prímás pártfogása alatt működött és Gyöngyösön (nella piccola citta di Gyöngyös) is több épületet emelt.

2 Az egykori életrajzi adatokat az Orczy-levéltárból előkerült 1752. évi kaputerv hitelesíti, amely a gyöngyösi Haller-rezidencia erkélyes díszkapujának terv variánsa; feltételezhetően a luganói mestercsoport egyik tagjától, talán Gianbattista Ricca fivérétől való.

3 Ez az adat, úgy látszik, feloldja az ez időben átépült gyöngyösi Szent Bertalan- és Szent Orbán-tomplomok mesterkérdésót is. A korábban épült pozsonyi Szentháromság templom alaprajzában és homlokzatán megjelenő példa — a hajó két oldalára tolt és terebélyesen szétálló toronypár — Gyöngyösön kétszer is ismétlődik, ós szoros kapcsolatot mutat Gianbattista Ricca hiteles művének, a nagyváradi székesegyháznak hasonló kialakításával. Egész kivételes érdekességű a gyulai várat ábrázoló, 1749-ből származó akvarell, amelyen Hueber Antal kapisztránus barát a várat és a kastélyt a XVIII. század első felének megfelelő állapotban örökíti meg. A vár helyreállítását az Országos Műemléki Felügyelőség 1961ben fejezte be. Egyetlen fennmaradt középkori alföldi várunk és erődítési rendszerünk ábrázolása mellett az 1749-ben készült színezett rajz a nómetalföldies jellegei Haruckern-féle kastély egykori alakját is megőrizte. Kitűnően illeszkedik ehhez az ábrázoláshoz a kastély 1761—62-ben szándékolt bővítésének rajzsorozata. A kastély homlokzatai a Franz Anton Hillebrand által tervezett nagyváradi püspöki palota stílusához kapcsolhatók. A mester új, értékes vonását árulja el a jobb oldali szárnyhoz illesztett kápolnahomlokzat nemes összegezésű, olaszos megfogalmazása. A lapokat Joseph Hillebrand, a budai kamarai építési hivatal rajzolója, e hivatal főépítészének, Franz Anton Hillebrandnak fia jelezte. A homlokzat kompozíciója, a nyíláskeretek részformái szinte azonosak Franz Anton Hillebrand hiteles műveivel. Az „invenció" kérdését éppenúgy fel kell itt, a Hille247. kép. A nagycenki kastély kiépítési terve Széchényi Ferenc idejében. 1790—1800 körül (OL. Széchényi-család nagycenki levéltára)