Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Jelentések - Sallay Marianne: Műemléki nyilvántartás - Voit Pál: Beszámoló az Országos Műemléki Felügyelőség távlati kutatási tervéhez kapcsolódó levéltári munkáról

242. kép. Franz Anton Pilgram: A Bécs mellet Ii Wieelenbe tervezett Károlyi-kastély alaprajza. XVIII. sz. közepe (OL. Károlyi-nemzetség levéltára) — az egyik legkiválóbb osztrák építész — kastólyterve, amely a XVIII. század közepéről való, s ha nem is épült meg, újabb adattal szolgál Pilgram magyarországi kap­csolataihoz és művészi oeuvre-jéhez. Az alaprajzot díszes kartusba foglalt felirat ékesíti. A rizalit szerűen előrelépő sarokpavillonok és a cour d'honneur homorú falsíkú középrizalitja jellegzetes pilgrami sajátosságok. Utóbbit a pozsonyi Krzsébet-apácák temploma, valamint a szent­gotthárdi ós jaszói templom toronyhomlokzatairól jól ismerjük. A kastély lépcsőházának illesztése pedig — a szintén Pilgram által tervezett — pápai kastély lépcső­házát példázza. A másik nagycenki kastélyterv — a ma álló — a XVIII. század közepén épült barokk építmény második emelet­tel való bővítését ábrázolja. A tervező a XVIII. század végének egyszerűsített formakincsét használja. A hom­lokzat haditrófeákkal ékesített Louis XVI stílusú riza­litja Hefele Menyhért oeuvre-jébe illik. A rajzon látható ,,Aurei" jelzés nem a terv szerzőjének aláírása, hanem nyilván a rajzoló személyére vonatkozik. A terv össze­függ Széchényi Ferene és Szily János szombathelyi püs­pök levelezésében szereplő rajzokkal. Az egyik levélben ugyanis Hoff ele építőmesternek a ház iránti új projek­tumára" — amelyet Nagycenken 1791-ben „tett" — történik hivatkozás. 1 Egy harmadik terv melléképületek csoportjai között az eredeti, egyemeletes kastély képét őrizte meg szá­munkra. Az utóbbi ábrázolás nyújt gyakorlatilag a leg­több segítséget a nagycenki kastély most folyó helyre­állít ásédioz, Az előkészületben levő Szabolcs-Szatmár megyei topog­ráfia értékes támogatást nyert aVay-családlevéltárából, s a Lónyay- és a Károlyi-családok gyűjteményéből. Az utóbbi feldolgozása azonban túlterjed az említett terü­letre vonatkozó anyagon. A kutatás eddigi eredményéből már következtetni lehet a Károlyi-család Nagykároly­ban működő építési irodájára. Ennek vezetője a Würz­burgból bevándorolt Bitthauser József építőmester volt. Bitthauser munkássága Békés, Csanád és Csongrád me­gyét is behálózta. Az Alföld e területéről eddig csekélyek voltak az építészettörténet adatai, s éppen ezért jelen­tősok a kutatás ezen eredményei. Udvari építészükön kívül a Károlyiak több neves bécsi építészt is foglalkoz­tattak. Ezekkel valószínűleg a császárvárosban emelte­tett palotájuk építkezéseinél kerültek kapcsolatba. Bizo­nyítja ezt a tervgyűjteményben a ,,Fr. Ant. Pilgram Nö. Bau. M." jelzetű, a Bécs mellett levő wiedeni kerti kas­télyhoz készített terv is. Ugyanitt még számos — Pilgram kezétől származó — Nagykárolyba tervezett épület rajza előkerült. Ugyanígy váratlanul bővült Franz Sebastian Rosen­stingl — a rejtélyes bécsi építész — magyarországi tevé­kenységének adatanyaga is. Eddig csupán azt sejtettük, hogy köze volt az egri szervita templom tervezéséhez. Most viszont megtudtuk, hogy az ő terve nyomán épült a nagykárolyi megyeháza, ugyanott a „nemzeti" iskola, a piarista rendház, és 1769-ben az r. k. templom. Utóbbi a XVIII. század végén jelentkező klasszicizáló törekvések egyik korai képviselője. Ugyancsak fennmaradt — bár nem épült fel — a nagykárolyi kastély rendkívül merész,

Next

/
Thumbnails
Contents